Irodalmi Szemle, 1987
1987/4 - HOLNAP - Fellinger Károly: In memoriam Jaroslav Seifert; Kierkegaard
A szék árulja helyem. Miért maradjak? Veszendő gyermek-arcunk maszk mögött hallgat, idegen. Vennék észre az üres széket, záporozzon százezer „voltam“, fuldokoljon hiányomban a kockás pléd, a kedvesebb, fröcsögjan szét és örökké bántson magányom: jeltelen jelem. FEILINGER Károly azzal hogy megnevezel valamit kört írsz magad köré azzal hogy nem nevezel meg valamit kört íratsz magad köré érveid nélkül az igazságnak nincs mit elfelejtenie IN MEMÓRIÁM JARQSLAV SEIFERT csak a fantáziának van joga felismerni hogy nincs különbség leírhatod reggel délben este holdfénynél napsütésben hóesésben a változás olyan mint a végrendelet mielőtt elmégy toliadból a tintát visszaöntöd a tintásüvegbe
/
