Irodalmi Szemle, 1987

1987/4 - FIGYELŐ - Marczell Béla: Farsangjárás

■ A nagy bál vasárnap volt, de másnap újból megszólalt a muzsika s ez kedden éjfélig tartott, majd éjfél után „hajnalt ugrattak“ a legényekkel. A kocsmába lépő legényt háromszor ugratták, magasra dobták, hogy a kender is olyan magasra nőjön, a keddi táncban az asszonyokat is fölkapdosták a kender növése érdekében. A mulatság éjfél előtt fejeződött be; akkor megjelent a község bírája vagy a helyettese, s hangos szóval jelentette: „Vége a mulatozásnak, mindjárt kezdődik a böjt." Erre a cigányok abbahagyták a muzsikát, a bőgőt tréfás szertartással temetést utánozva eltemették, ezzel is jelezve, hogy

negyven napig minden zajos mulatság, esküvő, lakodalom szünetel. Éjfélkor a harangok is megszólaltak. Megkezdődött a böjt.

■ Felbáron is vasárnap délután kezdődött a mulatozás, s kedden éjfélig tartott. Kedden (húshagyókedd) jártak a „bolondok”, maskarába öltöztek, s daloltak, trombitáltak, mindenféle zajt csaptak. A házaknál kolbászt, tojást, szalonnát, sonkát kaptak. Ezt azután este a kocsmában közösen fogyasztották el. Az esti bálban az asszonyokat jó magasra emelgették, „fölkapkodták”, hogy magasra nőjön a kender.

■ Sülyben a vasárnapi mulatság a férfia