Irodalmi Szemle, 1987
1987/3 - NAPLÓ - Fónod Zoltán: A műnk isigazság szószólója
fOWOD ZOLTÁN Nyolcvan esztendeje jelent meg a Kassai Munkás első száma Félelmetesen nehéz, mégis felemelően szép ma már az a három évtized, mely a Kassai Munkás (később: Munkás) megjelenését és harcos útját jelzi. Nehézzé a vállalt sors, a munkásigazság megszólaltatása és az ezzel járó elnyomó intézkedések, üldözések tették; széppé pedig maga a küzdelem vált, mely végül is beérlelte azokat az eszméket, melyekért a Kassai Munkás is sorompóba állt. A Kassai Munkás 1907. március 16-án indult. A lap kiadását a szociáldemokraták 1906. december 25—26-án tartott kassai területi tanácskozásénak magyar, szlovák és német küldöttei határozták el. Előzményei között említhetjük a Jövő (1900). a Felvidéki Munkás (1901) és a Küzdelem (1904) című kassai lapkísérleteket. melyeknek mindegyike a szervezett munkásság és kisiparosok érdekeinek védelmét tűzte ki célul. Ugyanazok a szándékok és távlatok lebegtek a munkássá] ó magyar szerkesztői előtt, mint a százp^f^dul') utolsó éveiben Tudapesíen megjeleni szlovák munkássaj- tó. a Nová dóba (Új Idők), majd a Zora (Hajnal) címmel kiadott munkásfolyóirat szerkesztői előtt. A kíméletlen társadalmi és politikai elnyomással, a soviniszta türelmetlenség értelmetlen és bűnös túlkapásaival szemben a társadalmi igazságosságot és a nemzetiségi egyenjogúságot hirdető eszmék útját követték azok, akik a szociáldemokrata párt haladó szárnyának politikai törekvéseit vállalták. Bár a szándékok és a célhoz vezető út vargabetűktől sem voltak mentesek (főleg a nemzetiségi kérdésben voltak sokáig tanácstalanok, ugyanis a ..magyar állameszme” gondolatával azonosultak), társadalmi és politikai szempontból azonban a haladás érdekeit segítették. A lap életében, az osztályszempontok iránti elkötelezettség kérdésében, fordulatot a Tanácsköztársaság időszaka hozott. A szociáldemokrata pirtvezetőség opportunista-reformista politikáját követő szerkesztői magatartást a Tanácsköztársaság időszakában és azt követően a szocialista eszméknek elkötelezett újságírás váltotta fel. A változás jelei azonban már a lap másod k korszakában (1912—1914) megkezdődtek. amikor Porosz Mihályt (e. n. Pre- usz Mór) Surányi Lajos követte a lapszerkesztői székben. Az első korszakkal (1907—1911) szemben nagyobb fokú tisz