Irodalmi Szemle, 1987

1987/3 - Turczel Lajos: Kassák Lajos és szlovákiai kapcsolatai

mozgalmi kultűrmunka néhány formájának, főleg a szavalókórusoknak, a munkásszínházaknak és a szociofotónak kultiválásában és népszerűsítésében mutatkozott meg. A lap mellett kialakult kultúrgárdának, a Munka-körnek egyik legaktívabb tagja Kassák felesége, Simon Jolán volt, aki a szavalókórusok mesteri szervezése mellett előadói tehetségével is kitűnt. A lap munkatársai között az avantgardizmus akkori ismert teoretikusait: Piscatort, Moholy-Nagy Lászlót, Kállai Ernőt is megtaláljuk. Az európai avantgardista irodalom és képzőművészet alakulása gyakori figyelemben részesült.

Ami Kassák többrétű irodalmi életművét illeti, abban vitathatatlanul a költészeté a vezető szerep. Amint arról már szó volt, a magyar avantgárd költészetet csak ő tudta európai színvonalon megvalósítani, és a szabadvers többi magyar úttörője (Füst Milán, Kaffka Margit, Bányai KornélJ közül is csak Füst Milánt lehet egyenrangú társként melléje állítani. Hatása részben a nagy nemzedéktársaknál: Kosztolányinál és Babitsnál, s nagyobb mértékben az újabb nemzedék olyan kiemelkedő képviselőinél érezhető, mint Illyés Gyula, József Attila és Szabó Lőrinc. Kassák költészetének persze nemcsak formai, hanem tematikai tekintetben is korszakos jelentősége van a magyar lírában. A munkásság érzéseinek és problémáinak már előtte is többen hangot adtak (Csizmadia Sándor, Farkas Antal stb.), de a magyar munkáslírát magas művészi fokon először ő szólaltatta meg. Korai nagy költeményei: a Mesteremberek, a Boldog köszöntés és a Séta a perifériákon jelentős befolyást gyakoroltak József Attila költészetére. Ezeket a tízes években született remekmívű alkotásokat A város peremén és a Külvárosi éj termékenyítő előzményeinek tekinthetjük.

Hosszú és nehéz költői próbálkozásai idején Kassák a korabeli szocialista költőknek, főleg Csizmadia Sándornak és a Nyugat lírikusainak, kiváltképp Ady Endrének a hatása alatt állott, s öntörvényű költészetét csak az úttörő izmusokra való páratlan ráérzés után tudta kialakítani. Első lírai kötete (Eposz Wagner maszkjában, 1915) még a hagyományos és avantgárd hatások eklektikus keveredését mutatja, de Hirdetőoszloppal című 1918-as kötetében már olyan, méltán híressé lett avantgardista verseket találunk, mint a munkás- osztály történelmi hivatását a magyar lírában először megéneklő Mesteremberek, továbbá a Júliusi földeken, az Örömhöz, a Fiatal munkás, a Séta a perifériákon, a Boldog köszöntés stb.

Az emigrációs időszak első kiemelkedő teljesítménye az érett expresszioniz- must megvalósító Máglyák énekelnek. Ebben az 1920-ban megjelent hatalmas poémában a költő a Tanácsköztársaság bukását siratja el. 1921-ben Világanyám címen olyan versgyűjteményt adott ki, amelynek kétharmada a korábbi köteteiből nyújtott válogatást, a harmadik rész új, számozott versei pedig a művészileg kevéssé produktív dadaizmus leginkább figyelemre méltó magyar megnyilvánulásai lettek. A ló meghal a madarak kirepülnek című nagyszerű poéma, amelyet a költő már 1922-ben megírt, de — kötetként — csak három évvel később jelentetett meg, a nyugat-európai világcsavargást iróniával beoltott nosztalgiával idézi föl. Ezt a helyenként chagalli látomásként lebegő, szürrealista ihletésű versépítményt sokan Kassák legjelentősebb és legvalódibb avantgardista verskompozíciójának, Apollinaire Égövéhez és Cendrars Transzszibériai expresszéhez méltó remekműnek tartják. A legvalódibb konstruktivizmust az 1923-ban kiadott Új versek és az 1926-ban megjelent Tisztaság könyve képviselik Kassák lírájában.