Irodalmi Szemle, 1987

1987/2 - NAPLÓ - Macza Mihály: A jubiláló komáromi múzeum

forgatókönyvét. Kezdeményezésére az intézmény művészettörténeti részleggel bővült, felújítva a képzőművészeti alkotások gyűjtését, s megkísérelte visszaszerezni a Bajmócra elszállított alkotásokat (végül 34 kép és 3 szobor került vissza). Az emeleti részen még dolgoztak az épület flújításán, amikor 1970 áprilisában a földszinti teremben impozáns Lehár-emlékkiállítás nyílt a zeneszerző születésének centenáriumára, majd ezt még ugyanazon évben több képzőművészeti kiállítás követte, és 1970. november 16-án az emeleti hat teremben ünnepélyesen megnyitottták az új állandó kiállítást is, amely az őskortól 1918-ig mutatja be Komárom és vidéke történelmének tárgyi emlékeit. A martosi parasztszoba berendezésének bemutatásával ízelítőt ad a vidék néprajzi sajátosságaiból is. A múzeumban megindult a tervszerű — és az intézményben alkalmazott szakképzett múzeulógusok számának fokozatos növekedésével — egyre sokrétűbb és színvonalasabb tudományos kutatómunka, az intenzív gyűjtőmunka és közművelődési tevékenység. A hetvenes évek első felében végbement fejlődést érzékelteti, hogy 1968—1974 között a múzeum dolgozóinak száma tízről huszonötre emelkedett, gyűjteménye pedig megháromszorozódott (elérte a 35 ezer darabot).

Eredményei alapján és további fejlődésének elősegítése érdekében 1975. január 1-vel a Duna Menti Múzeumot a Nyugat-szlovákiai Knb irányítása alá helyezték és területi hatáskörrel ruházták fel (módszertanilag irányítja a dunaszerdahelyi, az érsekújvári és a galántai járási honismereti múzeumot). Ekkorra már kinőtte a volt Kultúrpalota épületét: a padlástérben a gyűjteménynek kialakított raktárak megteltek, egy-egy dolgozószobában egymást zavarva több alkalmazott zsúfolódott össze, nem voltak szabad termei új állandó kiállítások létesítésére. A várostól kapott, a görögkeleti templom melletti bérházban rendezte meg az állandó jókai-emlékkiállítást, amely az író születésének 150. évforduólja alkalmával, 1975-ben nyílt meg, majd ugyanabban az évben különálló részlegként egy martosi parasztházban falumúzeumot nyitott. A következő évben megkapta a volt Zichy-palota emeletének egy részét, ahol az átalakítás után 1979-ben megnyitotta a Délnyugat-Szlovákia munkásmozgalma c. állandó kiállításának első részét, majd az épület további átalakítása után, 1986 májusában a kiállítás második részét. A Jókai-emlékkiállítással szomszédos helyiségekben 1980-ban megnyílt a múzeum Lehár-emlékkiállítása. Az újonnan szerzett épületekben az intézmény néhány dolgozószobát és raktárt is létesített. A múzeum 1970-től évente átlagosan 12 időszaki kiállítást is rendez. Ezek többsége képzőművészeti kiállítás, de minden évben van két-három jelentősebb helytörténeti, iparművészeti, természetrajzi, illetve néprajzi kiállítás is, melyeket a múzeum szakemberei a raktáron levő tárgy- együttesekből állítanak össze, vagy készen vesznek át más intézményektől. Az ideiglenes kiállítások jelentősen hozzájárulnak a múzeum látogatottságának növeléséhez: a közönség megszokta, hogy a Duna Menti Múzeumban mindig van új, érdekes és hasznos látnivaló. Kiállításait az intézmény meghívókkal, falragaszokkal, valamint a sajtóban is rendszeresen propagálja, a jelentősebbekhez tartalmas katalógusokat ad ki. Mindennek eredményeként az utóbbi években a látogatók száma 35 ezer fölé emelkedett, azaz a másfél évtizeddel ezelőtti látogatottság ötszörösére.

A kiállításokon kívül a hetvenes évek derekától a múzeum nagyobb figyelmet fordít a közművelődési tevékenység egyéb formáinak alkalmazására is. Szakemberei a nagyközönség részére várostörténeti előadássorozatot rendeztek, a tömegszervezetek, üzemek, iskolák felkérésére a saját kutatásaik eredményeit ismertető előadásokat tartanak, tudományos tanácskozásokat rendeznek, több esetben nemzetközi részvétellel, az iskolákkal együttműködve az állandó és időszaki kiállítások termeiben a diákok részére történelem, biológia, esztétika és polgári nevelés órákat szerveznek, biológiai és honismereti szakköröket vezetnek, a múzeum nagytermében hangversenyek sorozatát tartják. Ezekben az években lendült fel a múzeum iránt érdeklődő amatőr gyűjtőket tömörítő Múzeumbarátok Körének tevékenysége is. Az 1972-ben alakult körnek jelenleg 72 tagja van, akik hatékonyan segítik a muzeológusok gyűjtőmunkáját és az intézmény közművelődési rendezvényeinek megvalósítását. A gyűjtőmunka és az ezzel szorosan összefüggő tudományos kutatómunka eredményeit a muzeológusok a szaklapokban vagy a múzeum kiadványaiban közzétett tanulmányaikban, illetve a heti- és napilapokban megjelenő ismeretterjesztő cikkeikben publikálják. 1979-től a múzeum