Irodalmi Szemle, 1987

1987/2 - NAPLÓ - Macza Mihály: A jubiláló komáromi múzeum

kétnyelvű évkönyvet is megjelentet, amely szakembereinek tanulmányait közli és beszámol az intézmény évi munkájáról. Mivel az intézmény nemzetiségileg vegyes lakosságú területen működik, kiadványai is, kiállításainak feliratai is következetesen kétnyelvűek, dolgozói két nyelven tartanak előadásokat, illetve tárlatvezetést.

Az 1975-től eltelt évtizedben a múzeum gyűjteménye ismét háromszorosára nőtt, s jelenleg mér több mint 110 ezer tárgyból áll. A gyűjteményt nem csupán az intézmény szakemberei, hanem számos hazai és külföldi kutató is felhasználja tudományos kutatómunkájához, a múzeumok és képtárak pedig kiállításaikhoz kölcsönöznek anyagából.

A múzeum távlati fejlesztési terve alapján az utóbbi évtizedben szinte minden évben emelkedett dolgozóinak száma. Jelenleg 32 állandó alkalmazottja van, ebből 12 muzeológus. Munkájukat 1978-ig közvetlenül az igazgató irányította, azóta a múzeum négy osztálya élére osztályvezetőket neveztek ki. A természettudományi osztály vezetője Binder Pál mérnök, aki egyben az intézmény zoológusa. Szakterületén belül elsősorban ornitológiával foglalkozik. A természettudományi osztály munkatársa Csütör- töky József entomológus és Török Tihamérné botanikus, valamint Szűri József pre- parátori beosztásban. A társadalomtudományi osztályt e sorok írója irányítja, aki az intézmény egyik történészeként a régió újkori történelmével foglalkozik. Ennek az osztálynak keretében dolgozik két régész — Ratimorszky Piroska és Trugly Sándor, a feudalizmus korával foglalkozó történész, Tok Béla, két néprajzos — Gaálná Šťastný Ida (tárgyi néprajz) és Fehérváry Magda (szellemi néprajz), egy művészettörténész

— 1978-ig Szuchy M. Emil, majd 1985-ig Farkas Veronika, egy irodalomtörténész — 1980—84 között Antalné Paulisz Júlia, valamint a múzeum fényképésze, Bíró Béla, és restaurátora, Roman Greškovič. A közművelődési osztályt Virágh József vezeti, aki egyben az intézmény jelenkorral foglalkozó történésze. Ehhez az osztályhoz tartozik Vidovenec Ágnes dokumentátor és a tárlatvezetők. Az intézmény működéséhez szükséges alapfeltételeket biztosító gazdasági osztály munkáját Tóth Zsuzsa irányítja. Ebben az összetételben érte el eredményeit s folytatja munkáját a jubiláló intézmény kollektívája. A centenárium alkalmával a Madách Könyv- és Lapkiadó könyvalakban megjelentette A komáromi múzeum száz éve c. kiadványt, amelyből az érdeklődő olvasó részletekbe menően is tájékozódhat az intézmény munkájáról, eddigi fejlődéséről.

Az utóbbi másfél évtizedben tapasztalt nagyarányú fejlődésével a Duna Menti Múzeum előkelő helyet vívott ki magának a szlovákiai múzeumok sorában, és példája ösztönzően hatott a szomszédos járások múzeumainak tevékenységére is. Kiállításaival, előadásaival, kiadványaival, muzeológusainak munkásságával a szlovákiai magyar kulturális életet gazdagítja.

További fejlődését ma ismét leginkább a helyiséghiány akadályozza. E probléma részleges megoldására már van kilátás, mert még a nyolcvanas években befejeződik a volt Zichy-palota épületszárnyának felújítása, ahol a múzeum műhelyeket, dolgozószobákat rendez majd be. Befejezés előtt áll a komáromi erődvonal VI. bástyájának rekonstrukciója is, amelyben a komáromi erődrendszer fejlődését, valamint a Duna menti síkság flóráját és faunáját bemutató állandó kiállítások kapnak helyet, s ahol dolgozószobák és preparátorműhely is lesz. A gyűjtemény raktározása azonban ezek után is gondot okoz majd, s nyilván eltelik még jó néhány év, amíg létrejöhet az átfogóbb jellegű állandó néprajzi kiállítás, a művelődéstörténeti kiállítás és a képtár.

Munkájával az intézmény kivívta felettes szervei elismerését, erkölcsi és anyagi támogatását, ami dolgozóinak tapasztalatával és szaktudásával együtt biztosíték arra, hogy fejlődése az elkövetkező években is töretlen marad.