Irodalmi Szemle, 1987

1987/2 - NAPLÓ - Macza Mihály: A jubiláló komáromi múzeum

tözött a múzeum. A mintegy 15 ezer tárgyból álló gyűjteményből 1914. április 12-én öttermes kiállítás nyílt.

A múzeumnak tehát végre volt otthona, s a Jókai Egyesület igyekezett valóra váltani az alapszabályaiban rögzített többi célkitűzést is: gyűjtést folytatott Jókai szobrára, berendezte könyvtárát, 1913—18 között 50 ismeretterjesztő előadást, 9 hangversenyt, 3 képzőművészeti kiállítást rendezett; 1913-től 1916-ig Alapy Gyula szerkesztésében Komárom címmel negyedévenként megjelentette a korábbi egyesületi évkönyvekéhez hasonló tartalmú folyóiratát. Közben az első világháború kirobbanása megszakította a múzeum látogatását, mivel a Jókai Egyesület felajánlására a Kultúrpalotában 1914 augusztusában kisegítő hadikórházat rendeztek be, s ez csak 1918 tavaszán költözött ki az épületből, amelyet éppen hogy csak kitakarítottak és rendbehoztak, ismét az eredeti küldetésétől eltérő célra vették igénybe: az őszirózsás forradalom idején az 1918. november 3-án megalakult helyi munkástanács foglalta le székhelyéül. Ezután

— a csehszlovák katonai egységek 1919. január 10-én történt bevonulásáig — a Kultúrpalota forradalmi gyűlések és előadások színhelye lett, majd még néhány hónapig a szociáldemokrata pártszervezet használta. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának hírére a városban bevezetett ostromállapot következtében 1919. április 25-én a rendőrfőkapitány bezáratta a Kultúrpalotát. Az épületet a Jókai Egyesület 1919. május 18-án kapta vissza, s még ugyanabban a hónapban Harmos Károly képkiállításával újra megnyitotta, a múzeum azonban csak a gyűjtemények újjárendezése után, 1921- ben nyílt meg.

Az új államba került Jókai Egyesület 1919 nyarán a megváltozott helyzethez alkalmazkodó programot fogadott el, melynek gerincét a kisebbségvédelem, a csehszlovákiai magyarság nemzeti öntudatának, kulturális szervezettségének erősítése képezte. Ennek jegyében számos színvonalas közművelődési rendezvényt (1919—38 között 91 ismeretterjesztő előadást, 48 hangversenyt, 34 kiállítást, 15 emlékünnepélyt és 4 egyéb rendezvényt), székházának nagytermében reprezentatív bálokat, színielőadásokat rendezett, mindezzel Komáromot a szlovákiai magyar kultúra egyik központjává fejlesztve. A múzeum gyűjteményével való törődése ugyanakkor háttérbe szorult. A gyűjtemény gyarapodása messze elmaradt az első világháború előttitől — noha a múzeum nem nagy összegű, de rendszeres anyagi támogatást kapott az államtól —, aminek egyik oka Alapy Gyulának, a múzeum igazgatójának s egyben a Jókai Egyesület főtitkárának (1913-tól 1936. január 20-án bekövetkezett haláláig töltötte be a tisztségeket) másirányú, szerteágazó irodalmi, kulturális és politikai elfoglaltsága (a polgári ellenzéki Országos Keresztényszocialista Párt tartománygyűlési képviselője volt), valamint bizalmatlansága a csehszlovák hatóságokkal és szakmai körökkel szemben, melyektől a múzeumot igyekezett elszigetelni. A harmincas évek elejére a múzeum gyűjteménye teljesen elhanyagolt állapotba került, a kiállítás termeit nem takarították, keveset törődtek az újonnan szerzett tárgyak elrendezésével. Csak 1935-ben változott a helyzet, amikor a betegeskedő múzeumigazgató helyettesítésével megbízott Szombathy Viktor vezetésével kitakarították és átrendezték a múzeumot. A kiállítás céljaira ekkorra már a korábbi négy terem helyett hat állt a múzeum rendelkezésére, mivel az épületből 1935-ben kiköltözött a város közélelmezési hivatala. A kiállítás átrendezése után az őskori és római kori gyűjtemény a földszinti két teremben, a történeti, az iparművészeti és a néprajzi anyag pedig az emeleten maradt, míg a két kiürített emeleti terembe az 1848/49-es gyűjtemény és az 1925-ben már egyszer kiállított Jókai-emlékek- bői újonnan létrehozott Jókai-emlékszoba került. Az átrendezett múzeum a Jókai Egyesület megalakulásának 25. évfordulója alkalmával 1936 áprilisában nyílt meg a látogatók előtt. Megnyitását Alapy múzeumigazgató már nem érte meg. Halála után Szombathy Viktor került a helyére. A hatóságok engedélyével és támogatásával ebben az időben valósította meg a Jókai Egyesület régi tervét: közadakozásból szobrot emeltetett Jókai Mórnak, melyet 1937. november 28-án avattak fel a Kultúrpalota udvarán.

A személyi változás folytán gondos kezekbe kerülő múzeum az első bécsi döntést követő államfordulat után is a Jókai Egyesület kezelésében maradt, melynek alapszabályait az új államkeret hatóságainak elvárásai szerint módosították. Szombathy Viktor múzeumigazgató 1939-ben összegyűjtötte az első Csehszlovák Köztársaság időszakára vonatkozó tárgyi emlékeket és ezeket egy külön teremben kiállította, majd