Irodalmi Szemle, 1987
1987/9 - HOLNAP - Ivan Kolenič: Ülök a bőrülésen, nyitva az ablak, Délután, reflektorfényben
HOLNAP — DOTYKY IVAN KOLENIČ ülök a bőrülésen, nyitva az ablak „A gyorsaság oda vezeti el az embert, amit rendesen bűncselekménynek neveznek .. (V. Sklovszkij) Megremegett a karom, amikor kisujjammal hozzáértem a karcsú, fényes, féktelen bestiához. Kivertem fejemből a másikat, a tejszínhabban alvót, és holdkóros éjszakákon vártam, amíg kinőnek a cipőim. Aztán az őrült lidércek fennkölt betegséget ruháztak rám: a kleptomániát... Beleszerettem a lopásba. Tegnap egy lopott autó bőrülésén ültem, nyitva volt az ablak ... Szerelmes vagyok a sebességbe, az óriási :sebességbe vagyok szerelmes ... Beleszövöd magad a biztonsági övbe, beteszed a negyedik sebességet, és százhússzal vágtatsz az ismeretlenbe, téped a bolond huzatot, érzed, ahogy a sebesség édesen a hátadnak támaszkodik...! Véres, tüzes benzin bugyborékol a telhetetlen tartály garatján, bőg a motor gyomra, hogy nem elég. Hogy örültem, amikor elhagytam a liliputi város utolsó házát is, hogy kikanyarodjam az életből... A visszapillantó tükörben vad, fiús félelem nőtt, kidagadt, s felpofozta a járókelőket... A lopott autóban a félelem olyan, mint a beteg bika, .amelynek meglazultak az idegei!
