Irodalmi Szemle, 1987

1987/9 - HOLNAP - Ján Litvák: Süketnémák szigete

JÁN LITVÁK

Süketnémák szigete

nekik a Jelbeszéd maradt a zenétől megfosztattak talán itt vagyok és talán nem csak a tenger gyötri a szirteket rabolja a földtől a homokot a föld pedig gyászolja

vándor szeretettel nézd a mezőket ahol a kalászok beszéde jelbeszéd talán hang vagyok és talán seb minden ének nyomán újra összevarrt értünk zeng a rekviem kik csak a szavakat birtokoljuk

(J. Urban)

a süketnémák egyáltalán nem sajnálatraméltóak. ha valaki véletlenül ezt gondolta volna, akkor már ketten voltunk, ha az „elmélkedés a süketnémákról mint szerencsétlenekről” kategóriában ennyien voltunk összesen, határozottan kijelenthetem, hogy az, aki ilyen betegesen gondolkozik, egyedül maradt, mivel véglegesen elhagytam sorait, igen. néhány nappal ezelőtt betegre ittam magam a süketekkel, és mindent megtudtam róluk, amit hajlandóak voltak elárulni magukról, a süketnémák nem játszanak, isznak, mint a kefekötő, aztán mindent kitalálnak magukról, nem izgatja őket, mit suttognak az emberek a viselkedésükről. nem hinnék, hogy akadnak még olyanok is közöttünk, amit aztán végképp nem értek ... de elmondom hangosan, jó? nem hallják, ezek meg ráadásul a Szojuzból valók voltak, igy hát igazán föl nem foghatom, és így tovább.

nekem aztán minden mindegy, ha már arról van szó, hogy nekem minden mindegy-e. (úgy veszem észre, ma maga vagyok a megtestesült logika.) szóval: néhány nappal ezelőtt először feküdtem le orosz lánnyal életemben, ha valaki netalántán azt hinné, hogy ő is süketnéma volt, annak csak annyit árulhatok el, hogy ismételten téved, nyíltan bevallom, volt valami köze hozzájuk (jelbeszédre fordította az oroszt és viszont), de igazán ez volt minden, később, mikor az őrjítő rock hangjaira meghatóan egymáshoz nyomultunk, az a bátortalan érzés kerített hatalmába, hogy felfigyelt rám. olyan jól ki volt minden spekulálva.

és ha le kellene írnom, hogyan jutottam erre a következtetésre (arra, amiről írni fogok), halálra írhatnám magam, de ez ellen sorsom határozottan tiltakozik.