Irodalmi Szemle, 1986
1986/10 - NAPLÓ - Karol Tomiš: Nemzetközi hungarológia
kritikusan átértékelték a tárgyalt problémakörök régebbi elméleteit és megközelítésmódjait. A negyedik szekció a népművészetet mint a nemzeti kultúra kútfejét vizsgálta a szóbeli művészetek, a képzőművészet, a zene és a viseletek vonatkozásában. Nem kerülték meg a népköltési elemeket felhasználó mai költészet kérdését sem. Am tekintettel arra, hogy ezek az összefüggések a 18—19. század fordulóján voltak a legintenzívebbek, mennyiségileg az e korral foglalkozó előadások voltak túlsúlyban. Nagyon gyümölcsöző és tartalmas volt az ötödik szekció tanácskozása, amely a 18— 19. és a 19—20. század fordulójának művészeti irányzataival foglalkozott. A problémakört széles irodalomközi kontextusban vizsgálták az általánosítás különféle szintjein, az irodalmi irányzatok, az alkotó személyiségek életművének, irodalmi műnemek és műfajok, esztétikai, művészeti és fordítói koncepciók anyagának szűkebben vagy tágab- ban kijelölt szintjén. Akárcsak más szekciókban és a kongresszus plenáris üléseinek előadásaiban, az irodalmi folyamatot itt is a modern irodalomkomparatisztika elméleti és módszertani elveinek szempontjából vizsgálták, kitérve az egyes irodalmak egymástól való függőségének és egymásra hatásának mechanikus keresése elől. A hatodik szekció a nyelvtudománynak a nemzeti kultúrában betöltött szerepét vizsgálta. Az előadások a kérdések széles körével foglalkoztak. Szó volt az Osztrák— Magyar Monarchia nemzetei nyelveinek kapcsolatairól és hatásairól, kölcsönös lexikális és szintaktikai gazdagodásukról, az irodalmi nyelv és a beszélt nyelv viszonyáról a különböző történelmi korokban, a nyelvjárások és a beszélt nyelv kapcsolatáról és egy sor más problémáról. A történelem, a kultúra és a nyelv összefüggéseit kutatták a hetedik szekcióban fellépő előadók. Az itt tárgyalt témák és megközelítéseik túl sokrétűek, sőt tarkák voltak, és részben átfedéseket mutattak a többi szekció témaköreivel. Ogy tűnik, hogy a rendezők ebbe a szekcióba tömörítették mindazokat az előadásokat, amelyek idő hiányában nem fértek bele a többi szekció kereteibe. Ennek ellenére itt is magával ragadott néhány történelmi tanulmány. A legtöbb előadást a magyarországi résztvevők tartották. Magyarország küldte ki a kongresszusra a legnagyobb számú küldöttséget, az egyes hungarológiai ágazatok majdnem kétszázötven szakemberét. A többi állam közül az NSZK, Ausztria és az Egyesült Államok képviseltette magát nagyobb létszámú küldöttséggel. Csehszlovákiát nyolc szakember képviselte. Rákos Péter a Nemzeti kérdés, irodalom, irodalomtudomány Ady kapcsán c. előadással szerepelt, M. Husová a Nyugat köre íróinak cseh tolmácsolásáról beszélt. M. Cesnaková a 18—19. század fordulójának a mai Szlovákia területén végbement színházi fejlődését vázolta fel. Kovács László a beszélt nyelv és a nyelvjárások összefüggéseiről beszélt nemzetiségi környezetben. E sorok írója A magyar irodalom fogadtatásának időszakai a 20. századi szlovák irodalomban címmel tartott előadást. A kongresszus befejezéseképp a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság közgyűlését tartották meg, megválasztották felső szerveinek vezető tisztviselőit. A társaság elnökévé ismét a svédországi Bo Wickmant, főtitkárrá pedig Klaniczay Tibort választották. Az egyik alelnök a prágai Rákos Péter docens lett. A társaság végrehajtó bizottságában Csehszlovákiát a brnói Richard Pražák és a bratislavai dr. Karol Tomiš képviseli. A közgyűlés elfogadta a vendéglátó szegedi József Attila Tudományegyetem meghívását a III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusra. A II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus teljesítette tudományos és társadalmi küldetését. Jelentősen hozzájárult a Duna-medence kultúrája két korfordulójának megismeréséhez és végezetül az itt élő népek kölcsönös megértésének és együttműködésük gondolatának hangoztatásával kivette részét a nemzetközi légkör javításának érdekében folyó munkából és a világbéke megőrzésének érdekében kifejtett erőfeszítésekből. Az alábbiakban Karol Tomisnak és Kovács Lászlónak a II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson tartott előadását közöljük.
