Irodalmi Szemle, 1986
1986/10 - NAPLÓ - Karol Tomiš: A magyar irodalom fogadtatásának időszakai a 20. századi szlovák irodalomban
A MAGYAR IRODALOM FOGADTATÁSÁNAK IDŐSZAKAI A 20. SZÁZADI SZLOVÁK IRODALOMBAN Karol Tomis A szlovák—magyar irodalmi kapcsolatokat, és ezen belül a magyar irodalom fogadtatását a szlovák irodalmi kultúrában a múltban és a jelenben is jórészt irodalmon kívüli tényezők határozták és határozzák meg. A századforduló óta eltelt időszakban a magyar irodalom szlovák recepcióját három fő időszakra bonthatjuk. A korszak- határok nagyjából egybeesnek a lényeges történelmi eseményekkel. Az első időszak kezdete a 19. század második felébe nyúlik vissza, és az államfordulat évével, 1918- cal zárul le. Ennek az időszaknak alapvető meghatározója a szlovákok és a magyarok közös államalakulatban élése, a szlovák és a magyar irodalom közös társadalmi, politikai és kulturális légkörben való fejlődése. A magyar irodalom akkori fogadtatását még megközelítőleg sem lehet a fordítások és a szlovák sajtóban megjelenő visszhangok számával lemérni. A szlovák értelmiség és polgárság zöme ugyanis értette és beszélte a magyar nyelvet, és így nemcsak a magyar, hanem a világirodalom alkotásaival is részben a magyar fordítások révén ismerkedett meg. Bizonyítják ezt szlovák írók és értelmiségiek visszaemlékezései, irodalompublicísz- tikai megnyilvánulásai. Štefan Krčméry, Emil Boleslav Lukáč vagy Valentin Beniak például többször is megemlítették, hogy középiskolai tanulmányaik alatt — de saját érdeklődésüktől is hajtva — kerültek kapcsolatba a kortárs és klasszikus magyar irodalommal. Az említett költők és sokan mások jelentős szerepet játszottak a magyar irodalom tolmácsolásában és irodalomtudományi feldolgozásában az elkövetkező évtizedekben. A magyar irodalom fogadtatásának második fő időszaka 1918-tól 1948-ig tartott. Ezekben az évtizedekben a szlovák és a magyar irodalom két különböző államban, eltérő társadalompolitikai és kulturális körülmények által meghatározva, külön utakon járva fejlődött. A megváltozott, kedvezőbb feltételek között a szlovák irodalom gyors fejlődésnek indult, témái, stílusa, műfajai differenciálódtak, érdeklődési területe bővült. A magyar irodalom elveszítette addigi kiváltságos helyzetét, egyike lett a többi külföldi irodalomnak. A szlovák iskolák megnyitásával fokozatosan megcsappant a magyar költészetet és szépprózát eredetiben olvasók száma, ezzel arányosan növekedett a fordítások jelentősége. A magyar irodalom recepciójának harmadik időszaka 1948-ban kezdődött, és lényegében máig tart. Társadalompolitikai alapja mindkét államban a szocialista rendszer, amely megszüntette a két nemzet közti antagonisztikus viszony gazdasági, politikai és világnézeti okait. A közös társadalmi célok, a kultúra növekvő szerepe és az új, kedvező kulturális légkör lehetővé tette a szlovák—magyar irodalmi kapcsolatoknak az előző időszakokkal összehasonlítva példátlan méretű ki- szélesítését és elmélyítését. Az irodalmi értékek cseréje és fogadtatása szempontjából ugyanis fontos tényező volt a két nemzet kölcsönös viszonyának alakulása. A 19. században a kapitalista fejlődés útján haladva a nemzeti öntudat nacionalizmussá vált, az érdek- ellentétek pedig elidegenedéshez és nemegyszer ellenséges érzületek keletkezéséhez vezettek. Ennek az örökségnek az ár
