Irodalmi Szemle, 1986
1986/9 - FIGYELŐ - Haraszti Mária: Szemelvények a szociofotó forrásaiból
SZEMELVÉNYEK A SZOCIOFOTÓ FORRÁSAIBÓL A nagybaracskai népművelési intézet fenti címen napvilágot látott kiadványát azért tartom figyelemre méltónak, mert bár — amint azt a szerkesztő, Alberttal Béla írja előszavában — a gyűjtemény célja csupán betekintést nyújtani egy készülő szo- ciofotó-monográfia műhelyébe, mintegy „menet közben”, egy végleges formájú szöveggyűjtemény előzményeként mutatni be a feltárt anyagokat — a kiadvány számos hazai vonatkozása miatt érdeklődésre tarthatna számot szakembereink és fotográfusaink körében. A bevezető szerint a monográfia készítésének célja egyrészt a Bács-Kiskun megyében, Nagybaracskán a nyolcvanas évek eleje óta működő fotográfiai alkotótelep munkájának segítése, másrészt a szociofo- tó és a szociofotó-irodalom klasszikusnak minősíthető örökségének alapos feltárása. Műhelyanyagról lévén szó, a közreadás módja olyan, hogy „az egyes dokumentumok esetében nem értékítéletet közvetít”, hanem a már felkutatott forrásokat tárja a nyilvánosság elé. A gyűjtemény 42 írást tartalmaz. A szerkesztő-összeállító forrásoknak tekintette „azokat az írásokat, amelyek a szociofotó mibenlétével foglalkoznak; annak ismertetését, kritikáját adják; a szociofotó gyakorlati és elméleti művelőiről, s a szó. ciofotó-mozgalomról szólnak, akár egyidejű, akár későbbi keletkezéssel”. Minthogy a szociofotó századunk harmincas éveinek elején indult rohamos fejlődésnek, a gyűjtemény — egy, az összefoglaló monográfiát megelőző sorozat első részeként — elsősorban ezekből az évekből származó dokumentumokat közöl. Az írások műfaja és igényessége, elméleti, történeti értéke rendkívül heterogén. Rövid hír, interjú, katalógus-előszó, kiállítási kritika, könyvrecenzió és elméleti igényű elemzés egyaránt helyet kapott az összeállításban. „Egyes írások — mai szemmel — tartalmilag vitát, vagy legalábbis értelmezést igényelnének ideológiai-politikai, elméleti-esztétikai nézőpontból haladás-ellenes, nacionalista, konzervatív, dogmatikus stb. megnyilvánulások esetében. E feladat megoldására — a fentebb jelzettek miatt — a későbbiekben kerül sor” — írja Albertmi. Értékelő elemzések, magyarázatok híján is világosan és izgalmasan bontakozik ki az egyes anyagok nyomán a harmincas évek ideológiai harcainak néhány mozzanata, érzékelhető a fotóművészet ezen új ága megteremtődésének számos nehézsége. Mert például míg a Szocializmusban Nádass József örömmel számol be a Kassák Lajos folyóirata mellett működő szervezet, a munka-kör fotográfusainak 1931- es első szocialista munkásfotó-kiállításá- ról, s a Szolnoki Újság 1932. április 7-i számában tárgyilagosan tudósít a később Szolnokon is megrendezett kiállítás körül támadt viharokról — a Szolnok és Vidéke éles kirohanást intéz a kiállítás szervezői ellen; a gyűjteménybe besorolt írások mozgalmas politikai összecsapások dokumentumai. Szolnoki Újság: „A szolnoki Magántisztviselők Egyesülete f. hó 22-én (szombaton) este 8 órakor saját helyiségében előadó estet rendezett, ahol Kassák Lajos író »Irodalmi problémák« címen tartott előadást. Másnap (vasárnap) pedig fotó- kiállítást rendeztek jórészt budapesti amatőrök képeiből. Kassák Lajos előadót és Lengyel Lajos fővárosi nyomdászt, a fotókiállítás rendezőjét, a rendőrség a társadalmi rend elleni izgatás vétsége címen vasárnap őrizetbe vette. Kihallgatá
