Irodalmi Szemle, 1986

1986/8 - FIGYELŐ - Bodnár Mónika: A debreceni KLTE Néprajzi Tanszékének új sorozata

települések XV—XVI. századi elnéptelene­désével foglalkozik. Ezt követi a XVIII— XIX. századi településszerkezet felvázolá­sa, majd a XX. századi településrendszer jellemzése. Ezután következik a települé­sek határhasználatának, a gazdálkodás rendjének ismeretetése, majd az egyes te­lektípusok (zsellér, paraszttelek, gazdate­lek) leírása. A Gömör Néprajza harmadik köteteként Kotics József Kalendáris szokások a Med­vesalján (Debrecen, 1986) című kismono- gráfiája látott napvilágot. A szerző a te­rületre és témakörre vonatkozó rövid iro­dalmi áttekintés után sorra veszi a téli, tavaszi, nyári és "őszi ünnepkör kalandáris szokásait, majd röviden a szokásrendszer átalakulásáról ír. Benkő Éva Nagycsalád a Medvesalján [Debrecen, 1986) című munkája a sorozat negyedik kötete, amelyben szól a rokon- ságterminológiákról és a korcsoporti meg­határozásokról, a családi gazdaságról és munkaszervezetről, a nők szerepéről a családban, s arról, hogy milyen hatással volt az iparosítás a családi munkameg­osztásra. Ezen a területen a nagycsalád felbomlása általában a két világháború közötti időszakra, főleg az 1930-as évekre tehető. Egyedi példaként említi egy 1961- ben felbomlott nagycsalád esetét. A sorozat ötödik kötete ismét egy ta­nulmánykötet, amelyben Ujváry Zoltánnak a folklór körébe tartozó írásai kaptak he- lyet./Fejezetek Gömör folklórjához. Deb­recen, 1986). A szerző ír többek között a Gömör népi kultúrájában fellelhető inter- etnikus kapcsolatokról, Jánošíkról, Vid- róczkiról, gyűjtéséből közzéad egy csokor találós kérdést stb. Az újonnan indult Gömör Néprajza soro­zat fontos szerepet tölt be, nagy hiányt pótol néprajzi szakirodalmunkban. Remél­hetőleg mind a magyar, mind a szlovák szakemberek haszonnal forgatják majd a sorozat köteteit. Ezt segítik a kötetek vé­gén található szlovák és német nyelvű összefoglalók is. Bodnár Mónika

Next

/
Thumbnails
Contents