Irodalmi Szemle, 1986

1986/8 - LÁTÓHATÁR - Borisz Fjodorovics Lapin: Az első lépés I. (sci-fi)

Halála előtt John Alexra bízta a naplóját, s benne a betegség lefolyásának aprólékos leírását. Mint kiderült, John majdnem egy éve beteg volt, s ezt nem vette észre senki! Bármennyire gyötörte is a fájdalom, bármennyire eluralkodott is rajta a lebírhatatlan apátia, az őt pusztító kórról egy szóval, egy gesztussal sem árulkodott. Ez volt a szokások állandósulásának periódusa, és a parancsnok nem akarta, hogy kínjai nemkívánatos, sötét hangként visszhangozzanak az utána jövőkben. Etel természetesen minden tőle telhetőt elkövetett, de nem tehetett sokat. Csak az akkurátus, sűrű betűkkel teleírt füzet beszélt a betegség első tüneteiről és az eredménytelen gyógyítási próbálkozásokról, a kísérletsorozatról, amelyet a nyavalya okait kutató John önmagán végzett. Amikor e veszélyes kísérleteket kezdte, már nem reménykedett a gyógyulásban: a Hajó későbbi nemzedékeire gondolt.

A legutolsó napig némán szenvedett, ezért tűnt a halála váratlannak. John életében egyedül Alex értékelte az első parancsnok hősiességét, egyedül ő értette meg, milyen óriási lélek rejtőzött a hajthatatlanság és a gyakorlatiasság mögött.

Johnt, a szabályzatnak megfelelően, a reaktorba temették. És néhány nap múlva Sophie, a félénk, jelentéktelen Sophie, aki állandóan árnyékként követte Johnt, eltávozott a Hajóról. Úgy vélték, ez a nagyszemű, sovány, hallgatag és barátságtalan természetű asszony, ha a fiát nem számítjuk, semmit sem hagyott maga után. Holmijai között csak jóval később fedeztek fel egy kéziratos költeményt — egy lelkes és naiv szerelemhimnuszt. Marta, aki a többieknél jobban tudott olaszul, az összefirkált- áthuzigált sorokat silabizálva szinte ijedten mondta: „Dantei erő! Ki hitte volna ..

Míg a nagybeteg John halála szerencsétlenségnek számított, amelyet megértettek s amelyen túltették magukat, az egészséges, erős asszony, a fiatal anya váratlan t á- v o z á s a mindannyiukat megrázta. Valami sokkszerűség kerítette hatalmába a legénységet. Már csak egy féllépésnyire voltak a babonáktól, a Hajó vesztének érzésétől, a rossz előjelbe vetett hittől. S ha nincs Alex, az új parancsnok, ki tudja, hogy alakult volna a továbbiakban az expedíció sorsa . . .

2118. JANUÁR 11. — MEGSZÜLETIK SVEN, ULF ÉS ETEL FIA.

2120. AUGUSZTUS 3. — MEGSZÜLETIK LÍDIA, RUDOLF ÉS ÉVA LÁNYA.

Megjelentek a kis Fred nemzedéktársai. Már csak Alex és francia felesége. Marta maradtak gyermektelenek. A Hajó népességszabályozásáért a parancsnok viselte a legnagyobb felelősséget, s a legénység terven felüli szaporodása rontotta az életfeltételeket. De volt Alexnek egy másik oka is. A meglehetősen sűrű kutatási program szabad órákat is biztosított, ezeket azonban nem mindenki tudta kihasználni. Hanem a gyerekekkel sok a gond, s míg egyetlen kicsi is lesz a Hajón, nyakig lesznek a munkában, saját személyükre egyszerűen nem marad idejük. De ha a gyerekek nagyobbak lesznek . ..

2124. MÁJUS 22. — ULF HALÁLA.

2124. MÁJUS 24. — RUDOLF TÁVOZÁSA.

2125. JANUÁR 4. — MEGSZÜLETIK MARGOT, ULF ÉS ÉVA LÁNYA.

2125. JANUÁR 8. — ÉVA HALÁLA.

Az előre-nem-látható ezúttal a precíz német Rudi feleségének, a szépséges Évának a képében jelentkezett. A Hajón kötött házasságok szerelemből születtek ugyan, de hát a Hajó mégsem a Föld, hogy mindenkinek a neki megfelelő párt biztosítsa. Alex már előbb is gyanította, hogy Évával nincs minden rendben — túlságosan is vonzódik Ulfhoz. Hanem Ulf beleszeretett Etelbe, s később Éva is hozzáment Rudihoz, lányuk született, s mintha minden rendbejött volna. Alex azonban tudta, hogy ha Ulf reményt ébreszt Évában, a hamu alatt izzó parázs ismét lángra lobban. Ezért is akarta, hogy Évát minél tovább lekössék a gyerekek. A Hajószabályzat szerint a házasságnak nem kellett okvetlenül életfogytiglan tartania, lehetséges volt a válás és az újabb házasság- kötés, úgyhogy a tragédia elkerülhető volt, a rossz véget az unalmas, vértelen konfliktus is jelenthette.

Éva — ó, ez a név! — a maga szenvedélyében elvetette az észérveket. Alex értette őt: Éva nő volt, talán túlságosan is nő, olyan lény, aki a szerelem útjából minden akadályt elsöpör és bármi áron kiharcolja a magáét. Számításba véve túlzott emocionali- tását, nem kellett volna őt besorolni az expedícióba. Ezért a hibáért nagy árat fizetett az Első Csillagközi!