Irodalmi Szemle, 1986
1986/4 - KRITIKA - Alabán Ferenc: Visszhang — körülményekkel
VISSZHANG - KÖRÜLMÉNYEKKEL (Lacza Tihamér: Ember a szóban) Alabán Ferenc Lacza Tihamért, saját bevallása szerint Is, leginkább a művelődéstörténeti és tudomány- történeti kérdések izgatják és foglalkoztatják, de nem közömbös számára a tudományos Ismeretterjesztés sem. A kritikaírással, mint irodalmi rovatvezető, hivatalból foglalkozik. A nyolvanas évek elején távlati tervei között szerepelt egy csehszlovákiai magyar értelmiségieket bemutató interjúkötet összeállítása; már gyűjtötte is hozzá az anyagot. Első kötete, érdekes módon, mégis kritikagyűjtemény, mely a Főnix Füzetek sorozat tizedik darabjaként jelent meg. A sokirányú tájékozódás és érdeklődés egyik összegezett formája már e kötet, mert végül is Lacza csaknem tíz esztendeje irodalmi publicista is, olyan szerkesztő, aki leírja irodalmi alkotásokról alkotott véleményét. Kötetének fülszövege is hangsúlyozza, hogy Lacza műveltsége elsősorban természettudományos; az irodalomtól eléggé távol eső területen szerzett szakképzettséget. A körülményekből adódóan így kénytelen volt átugrani a speciális előképzés fokozatait, a kritikusi felkészülés „iskolaéveinek” alapvetően fontos szakaszát. Naivság lenne persze, ha ebből a tényből direkt módon következtetéseket vonnánk le, éppen csak megjegyezzük, hogy alapozó műveltsége sajátossá avatja véleményalkotását. Az irodalmunk életében részt kérő és részt vevő írástudók egyszerre más-más indíttatású, felkészültségű, képességű és tehetségű szerzők. Teljes mértékben érvényes ez a megállapítás a kritikát és recenziót írók körére is. Az Ember a szóban című kötet három nagyobb fejezetre tagolódik. Az elsőbe (Összefüggések) irodalmunkról és kritikánkról, a Megközelítés antológia körül csoportosuló fiatal alkotókról, a fiatal prózaírókról szóló írás, valamint néhány újságcikk és egy, a műszaki és természettudományi értelmiségünk helyzetének tisztázásával foglalkozó tanulmányvázlat lett besorolva. Található még ebben a fejezetben vitacikk és az Irodalmi Szemle szerkesztőségének kérdéseire adott válaszokat tartalmazó írás is. A gyűjtemény második fejezete (Irodalom és szolgálat) kritika- és tanulmánykötetekről számol be, míg a harmadik fejezet (Ember a szóban) nemzetiségi irodalmunk kilenc prózai alkotásáról, egy verskötetről és a Vita és vallomás című interjúkötetről szóló napi kritikákat és recenziókat tartalmazza.