Irodalmi Szemle, 1986

1986/4 - ÉLŐ MÚLT - Csanda Sándor: Koháry István börtönverseinek keletkezése

Az antali kastélyban még számos ilyen emblematikus ábrázolás volt, de az olajfestmé­nyek elkallódtak, s verseinek többsége kiadatlanul, kéziratban maradt. Börtönversei megérdemelnék a gyűjteményes kiadást, mert őszintén átélt élmények, gazdag fantázia tükröződik bennük. Beniczky Magyar ritmusaival összehasonlítva megállapítottuk, hogy elsősorban az ő strófái ihlették Koháryt börtönverseinek szerzésében. Űj formát nem alkotott, de barokkos lírai-epikus, bonyolult kompozíciói és sikerült börtönversei kieme­lik költészetét a kor Balassi-utánzóinak átlagából. Költészetének vizsgálatában nem kevés még a megoldandó probléma, többek között az is, mit szerzett a börtönben, s mi az, amit utólag, kiszabadulása után toldott hozzá. A „fűzfa versek koholása, faragása” valószínűleg csak költői szerénykedés, mint Beniczkynél annak hangoztatása, hogy csak időtöltésből írja a ritmusokat, mert mindkettőjük esetében vitathatatlan az alapos mű­veltség és bizonyos költői tehetség is. Az is kétségtelen, hogy vitézi eszméihez követ­kezetesen ragaszkodott, s korán felismerte a keresztény világ fő ellenségét a moha­medán hódítókban. Budapest városrendezési terve az ezredfordulóra, a beépített Dunával — 1:25 000

Next

/
Thumbnails
Contents