Irodalmi Szemle, 1985
1985/10 - ÉLŐ MÚLT - Turczel Lajos: Irodalmi paródiák két háború közti sajtónkban
új ruha, ballagó rabok, tsnger, abszint, Margitsziget, melyiket mondjam, óh, melyiket? REZEDÁI GRÜBJiR KÁROLY: Tavaszi köszöntő a Madonnához Eljött már a tündértavasz s szétterül a földvilágon, platinafüst módján szállong most Tehozzád imádságom, Hozzád hétszer szűz Madonnám, mint virágsóliaj a réten, mint azt egyszer vétekterhelt könyvtárosként megígértem. Én ki úsztam vágygyönyörben s szennymocsárban lépett lábam, én, ki méla bűnös voltam ködbefuló hajdanában, megtörve és sírva, búsan újra Hozzád visszatérek, a mosolyod máglyaforró, pillantásod örömméreg. Te vagy hamvasszép szeretőm, Te vagy örök ideálom, alig ég már csodalámpám, hogy kihunyjon, csak azt várom. Akkor végre egyesülünk, liljomtisztán, örökszűzen s boldogságtanyát ütünk egy bólogat? égi fűzen. ŐSKŰTHY ERZSÉBET: Tátrai tájak 1. Tavasz Mily csoda! Soha ily szép nem volt még. Minden uj itt, kibújik a kukac. Kiskutya ugass Zöld a fű. Repes a szű. A föld él s ujfent fuj fent a szél. 2. Alkony A csúcs felett lement a nap. Nappal volt, szép volt, feljő a hold, éj lesz, szép lesz. 3. Rapszódia a tengerszemnél Titok a tó. Mély, altató. Titok. Az ifjúkor titkát őrzi. Titok. De jaj. ha egyszer rányitok! 4. Bucsu Itt vagyok, nagyok a hegyek. Kék az ég a föld fölött. Már elmegyek, de ha lehet, megint jövök.