Irodalmi Szemle, 1985

1985/9 - FÓRUM - Mayer Judit: Nyelvhasználati gondjainkról

vakul, ha valaki a saját szobájában, helyiségében tartózkodik, vagy oda máshonnan visszament, azt szokták mondani: je u seba, išiel k sebe. Sajnos már magyarul is hal­lottam Így: magánál van, visszament magához. Akik Így beszélnek, mintha teljesen megfeledkeznének arról, mit jelent a magánál van szókapcsolat. Minden ép nyelvérzékű embernek tudnia kellene, hogy a magánál van azt jelenti: eszméleténél van, észnél van, öntudatánál van, semmiképpen sem azt, hogy valaki a saját szobájában tartózkodik. A magához ment a magyarban teljesen helytelen kifejezés, az išiel k sebe magyar megfelelőjeként csak azt mondhatjuk: visszament a helyére, visszament a szobájába. Azt is elégszer halljuk újabban, hogy valaki nincs a bőrében. Magyarul ezt olyan értelemben szokták mondani, hogy az illető valahogy nem érzi jól magát, nyavalyás, még nem lábalt ki valamilyen betegségből. Nos, ez is tükörfordítás, ilyen magyar szó- kapcsolat nincsen. Van olyan, hogy nem fér a bőrébe, vagy hogy majd kiugrik a bőréből, de ezek persze mást jelentenek. A szlovákban, csehben van ilyen szókapcsolat nebyt, illetőleg necítiť sa vo svojej koži, s ennek a jelentése: ’nem érzi jól magát’; ’nyugtalan'. Valójában szlovákul ezt nem olyankor szokták mondani, amikor valaki betegség miatt nem érzi jól magát, hanem inkább amikor valamilyen kellemetlen helyzet, zavaró körül­mény nyugtalanít valakit. Nem lényeges, hogy milyen értelemben használják ezt a kife­jezést egyesek a magyar beszédben, az a fontos, hogy ne használják, mert ez nincs magyarul. A következő épületes kis telefonbeszélgetést nemrég hallottam: Megmondtam, hogy ha nem intézkednek azonnal, odstúpim, mert ez már engem nem szórakoztat. Viszont­látásra, majd jelentkezem neked. A szlovák odstúpim igét még hajlandó volnék elnézni, felfoghatjuk úgy, hogy ezt idézetként mondta az illető. (Sajnos valószínűbb, hogy nem jutott eszébe, mit kellene magyarul mondania: visszalépek, visszavonom a megrendelést vagy effélét). No, de mi akar lenni az az engem ez már nem szórakoztat? Nem egyéb, mint a szlovák to už ma nebaví vagy prestalo ma už baviť beszélt nyelvi kifejezés szó szerinti fordítása, amelynek pedig az adott esetben magyarul csakis ez felelhet meg: mert már unom, meguntam — tudniillik a hitegetést, ígérgetést, várakozást. A jelentkezem neked pedig nem más, mint a ja sa ti ohlásim ugyancsak helytelen, szó szerinti fordítása. Majd jelentkezem, majd felhívlak — ezt magyarul így kell mondani. Sajnos, ezt is hallhatjuk néha: Majd hívok neked. Ez meg a ja ti zavolám, zavolám ti tükörfordítása. Mondanom sem kell, hogy ez is teljesen helytelen. Ezek után nézzünk még meg néhány — leginkább a beszélt nyelvben előforduló — hibás vonzatot. Ha valaki beteg, sokszor mondják róla így: beteg a májára, tüdejére, szívére stb. Mi egyéb ez, ha nem a chorý na pečeň, na pľúca, na srdce szó szerinti fordítása? Magyarul nem lehetünk valamire betegek, meg sem betegedhetünk valamire! Lehet valakinek be­teg a szíve, mája, gyomra, veséje és Így tovább. Megbetegedni pedig valamiben lehet, nem valamire. Tehát tüdőgyulladásban, gyomorfekélyben stb. Az orvos sem valamire kezel vagy gyógyít bennünket. Az ilyen mondat: Sokáig kezelték — vagy kezeltette magát — a szívére, egyszerűen rossz. Szlovákul helyes lehet az ilyen mondat: liečili ho na srdce, liečil sa na žalúdok, de magyarul valakit vagy valamit kezelünk, gyógyh tünk. Kezelték a szívét, reumáját, kezeltette a gyomrát, gyógyították a fekélyét stb. Az ilyen mondatokat el lehet fogadni: beutalták kezelésre a szívével, gyógykezelésen volt a májával. Operálni, műteni valakit szintén nem valamire kell magyarul, hanem valamivel. Tehát nem vakbélre (na slepé črevo!), gyomorra, mandulára operálták a beteget, hanem vakbéllel, mandulával, gyomorral. Lehet, hogy némelyeknek „logikusabbnak” látszik a szlovák forma, de az egyéni vélemény nem boríthatja fel a nyelvszokást. Azt is mond­hatjuk, hogy valakit ilyen vagy olyan ok miatt operáltak, megoperáltak, megműtötték. Vakbélgyulladás miatt megoperálták. Fekély miatt műtötték a gyomrát. Meghalni se lehet magyarul valamire, bár a szlovákban a zomrieť na niečo forma a helyes. Ne mondjuk tehát Így: rákra, tüdőgyulladásra, szívinfarktusra halt meg. Ha betegségről van sző, akkor a meghal igéhez -ban, -ben ragos határozó járul: meghalt rákban, tüdőgyulladásban és így tovább. Az persze igaz, hogy ha valakit szerencsétlen­ség vagy baleset ér, akkor nem mondhatjuk, hogy például meghalt repülőgép-szeren­csétlenségben, autóbalesetben. Ezt már másképpen kell kifejezni. Például Így: autó­

Next

/
Thumbnails
Contents