Irodalmi Szemle, 1985

1985/8 - ÉLŐ MÚLT - Varga Erzsébet: Morvay Gyula költészete

€»§& mskit

MORVAY GYULA KÖLTÉSZETE

Varga Erzsébet

Morvay Gyula, két világháború közti szocialista költészetünk egyik jelentős alakja, október 2-án lett nyolcvanéves: 1905-ben született Tardoskedden (Tvrdošovce). Tizenhat gyermekes földműves családból származik. Gimnáziumi tanulmányait Kolozsvárott, Ér- sekújvárott (Nové Zámky) és Budapesten végezte. Később Prágában katonáskodott, majd tanítói oklevelet szerzett. 1929-től Pereden (Tešedíkovo), a harmincas évek közepétől Rimaszombatban (Rimavská Sobota) tanított. 1930-tól tagja volt Csehszlovákia Kommunista Pártjának, s részt vett a Sarló-mozgalomban is. Dél-Szlovákia megszállása után Magyarországra költözött, Abonyban, majd Nagykanizsán lett tanár. Jelenleg is Nagykanizsán él, s — mint a csehszlovákiai magyar lapokban időről időre megjelenő novellái, elbeszélései tanúsítják — fáradhatatlanul alkot. Az életmű tehát még korántsem befejezett, értékelésére korai lenne vállalkoznunk. A következőkben így csupán Morvay Gyula költészetéről lesz szó, amely a két világháború között rendkívüli népszerűségnek örvendett: alig volt olyan jelentősebb haladó jellegű kulturális rendezvény vagy műsoros est Szlovákiában, amelyen ne hangzottak volna el versei. A Sarló kulturális csoportjának tagjai Sáfáry László verseivel együtt az ő költeményeit is kórusra dolgozták fel, és szavalókórus, illetve mozgókórus keretében propagálták. 1937. december 18-án Losoncon (Lučenec) a „Szlovenszkói Magyar írók Estjé”-n — amelyet a losonci Tűz Kultúregyesület és a Csehszlovákiai Magyar Demokrata írókor közösen rendezett — Győry Dezső, Vozári Dezső és Sáfáry László versei mellett Morvay Gyula költeményei is elhangzottak. Barta Lajos Az ezeréves vers című írásában egyebek között arról tudósít bennünket, hogy Érsekújvárott szándékoznak Morvay műveit előadni („Azt hiszem, azért kaptam ezeket a verseket, hogy ne csak a régiekből, de ezekből is adjunk elő Érsekújvárt!”). Az osztravai Magyar Nap 1938. március 16-i száma pedig a prágai Táncsics Mihály-Körben tartott Morvay-estről számol be olvasóinak.

Szocialista sajtónkban (Oj Szó, Az Ot, Magyar Nap) Morvay sokszor álnéven (Gu- loghy László, Örtényi Gyula) tette közzé írásait, mivel az iskolai hatóságok nem nézték jó szemmel, hogy a tanító kommunista szellemű lapok munkatársa. Morvay, a falusi (tanító nem mondhatta ki nyíltan gondolatait, hiszen a munkanélküliséggel terhes világban könnyen kenyerét veszthette volna ...