Irodalmi Szemle, 1985
1985/8 - Duba Gyula: A macska fél az üvegtől VIII (regényrészlet)
A MACSKA FÉL AZ ÜVEGTŐL (VIII) Duba Gyula — B. után kell menned — ismételte konokul a gyerek —, beszélj vele, tisztázd magad előtte. Menj B. után! Ne halogasd, ne légy határozatlan, menj B. után! A férfi meleg tekintettel nézte, hogy komolyodik. Kis öregem, egyhamar felnőtt leszel közöttünk! Koravén kis öreg ... Nemsokára jobban tudod, mit kellene tennünk, mint mi magunk. Érzel és gondol- kodol helyettünk. Mi pedig elvakultan nem az eszünkre, hanem az indulatainkra hallgatunk, és a szenvedélyeink, a büszkeségünk meglovagolnak, és egymás elleni csatározásra sarkallnak, mint a középkori lovagokat a dicsőség óhajtása és a becsvágy. Milyen dicsőség a miénk? Milyen diadal az, amelybe a győztes és a vesztes egyként belepusztul? Rosszabb, mint az atomháború! A férfi keserűen és reménytelenül morfondírozott. — Anyu is megnyugszik, ha elmégy B. után — makacskodott a gyerek. — Látja, hogy teszel valamit, határozott vagy és nem félsz, biztosan megnyugszik. El kell menned B.-hez! Mindent tud a kis öreg, gondolta a férfi, mindent tud rólunk, jobban ismer, mint mi önmagunkat. Mindent lát, hall és értékel, ami a lakásban történik. Gyengeségünk és esendőségeink hallgatag, okos tanúja, drága kis öregem ... Az asszony nem sokkal előtte beszélt a gyerekkel. Veszélyt emlegetett, mindnyájukra ólálkodót, burkoltan fenyegető bajokról szólt, támadásról, amely elsősorban aput érheti, de kihatással lesz egész életükre. Apu meggondolatlan volt, igazat akart mondani, de félreértették, helytelenül magyarázták, amit mondott, pedig jót akart. A baj megvan, egyedül és kizárólagosan közös ismerősük, B. elvtárs — akit a gyerek még nem ismerhet —, ő háríthatná el a rájuk leselkedő veszélyt. Apunak meg kellene őt kérni, hogy megtegye. De — ismered őt! — apu keményfejű, nem akarja felkeresni és megkérni B.-t, mert öntelt, büszke és felelőtlen, valóságos hazardőr, csak magára gondol, az önérzetére és a tekintélyére. Pedig nem esne le a korona a fejéről, ha elmenne B.-hez. Anyu erről nem beszélhet vele, de ő — a gyerek — megteheti. Beszélje rá aput, hogy menjen el B.-hez! Alázkodjon meg a családjáért, és tegye rendbe a dolgokat! 2
