Irodalmi Szemle, 1985

1985/7 - FÓRUM - Fónod Zoltán: Értelmezések és kétségek, avagy: Megtanulható-e a magyar helyesírás

ÉRTELMEZÉSEK ÉS KÉTSÉGEK, A VÁG Y: MEGTANULHATÓ-E A MAGYAR HELYESÍRÁS

Fonod Zoltán

Nehezen tudok szabadulni a gondolattól, hogy az új helyesírási szabályzat a nagy újítások és kiigazítások szándékával indult (1973-ban), s hosszú évek készüldése után szerény eredménnyel zárult. Egy kis rosszmájúsággal azt is mondhatnánk: vajúdtak a hegyek, és megszületett (picurka) a kicsinél is kisebb egérke... Lényeges, reform értékű változás ugyanis egyetlenegy van, kimondták a „dz” és a „dzs” betűk szétválaszthatatlanságát. Azaz a jövőben az ábécé teljes jogú tagjaként tekinthetünk ezekre, így az elválasztásnál együtt maradnak (bo-dza, lán-dzsa). S minthogy más reform értékű változásra nem került sor, 1980 októberében határozat született a szabályzat korszerűsítéséről. A Magyar Tudománynos Akadémia elnökségének döntése alapján a korszerűsítés elvégzésével a Helyesírási Bizottságot bízták meg. A szabályzat kidolgozása 1981 elején kezdődött és 1983 végén fejeződött be. A véleményezések, hozzászólások, módosítások után az új szabályzat 1984 végén jelent meg.

Az új szabályzat megtartotta a korábbi (10.) kiadás erényeit, így a helyesírás alapjának a kiejtés szerinti, a szóelemző és a hagyományos írásmódot tekinti, új szempontként azonban (a régebbi helyesírásból) átvette az egyszerűsítő írásmód elvát (Változó élet—jejlődő nyelv címmel az Oj Szó 1985. június 21-1 száma ismertette a változásokat). A kis és nagy kezdőbetűk használatában lényegesnek mondható, hogy egységesen köznevesítették az egyes történelmi eseményeket (nagy októberi forradalom, nagy honvédő háború, szlovák nemzeti felkelés, nemzetközi nőnap stb.) és kimondták a nagybetűk szükségtelen használatából való tartózkodás elvét (intézménytípusokat jelölő szavak: minisztérium, egyetem, hivatal stb.). Először a helyesírás történetében külön részfejezetben szabályozták a csillagneveket. Változás történt a tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) szóösszevonások (Komintern, Komszomol, Fényszöv, Cse- madok, Vegyterv), valamint a mozaikszók írásában is. A szóösszetételek esetében (amelyek rövidített szavakból, szórészekből alakultak) a tuiajdonnévi (főként intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonások első betűjét általában nagy-, a többit kisbetűvel Írjuk (Komszomol stb.), míg a közszói szőösszevonásokat (belker, kolhoz, trafó, radar stb.) kisbetűvel. A nagy kezdőbetűk használata is módosult, amennyiben a jövőben a névelők és a kötőszók kivételével az intézményszerfl nevek minden tagját nagybetűvel kezdjük (Duna Menti Múzeum, Géza Király Téri Egészségügyi Szakközép- iskola stb.).

A földrajzi nevek írásában két módosítással találkozhatunk. Éspedig: a járások és városkörnyékek, körzetek nevét nagybetűvel kezdjük (Dunaszerdahelyi járás), továbbá a híd szót a közterületi nevekben (az utca, tér stb. szerint) különírjuk (Erzsébet híd), de egybeírjuk a folyó nevével birtokos jelzős viszonyban (Tisza-híd, Duna-hidak stb.).

A korszerűsítés szele nem kerülte el a helyesírás legbonyolultabb részét, a különírás és az egybeírás szabályait sem. A 11. kiadás részletesen ismerteti a szabályokat (szóismétlések írása, mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint ikerszók, továbbá alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása stb.). Az új szabályzat nem törekedett az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írásában a kialakult szokások módosítására, viszont lényegesen megváltozott a szabályok rendszerezése. Nem az utótag