Irodalmi Szemle, 1985

1985/6 - NAPLÓ - Szénássy Zoltán: 1849-es naplójegyzet Komárom ostromáról

kává. Lenkey és Guyon tábornokokat, számítva azzal a nagyon is reális lehetőséggel, hogy esetleg valamelyik küldetése meghiúsul. Azonban mind a két honvédtisztnek sikerült átjutnia az osztrák ost- romgyürűn, mindössze 3 nap különbséggel. Az ostrom kellős közepén érkezők nyilván nagy szenzációt és reményt kelthettek a már majd négy hónapja körülzárt Komáromban. A Napló ezekről így tudósít: „Április 17-én: Lenkey Tábornok Űr Török Ignátz Tábornok Űrtől a Vár kormányzását átvette.” „Április 20-án: Guyon Tábornok Or 60 Huszár kísérete mellett délutáni órákban Sallóból ide érkezett.” Április 19- én zajlott le a tavaszi hadjárat egyik döntő ütközete, a nagysallói csata. Beöthy Gáspár aznapi keltezéssel a következőket jegyzi fel: „Sallóban iszonyú nagy ütközet volt, a Magyarok 11 Ágyút mondják, hogy el foglaltak.” A fel—dunai hadsereg Görgey vezetésével április 21-én már Komárom előtt állt. A tavaszi hadjárat fő fegyverténye Komárom felszabadítása volt. E lázas és sorsdöntő napok eseményei pontról pontra követhetők Beöthy Gáspár feljegyzései által: „Április 21-én: Este táján Sallóból mintegy 40. ezerből álló Tábor érkezett, s a Vágón túl éjjelezett.” „Április 22-én: A Vágón túli állomásról tsaknem az egész Tábor mind bejött Komáromba Görgey, Damjanits, Klapka és Nagy Sándor Tábornok Urakkal együtt.” Bár Komárom a négy hónapi ostrom után április 22-én felszabadult, a város jobb parti része még mindig az ellenség kezén volt, és onnan továbbra is tűz alatt tartotta az óvárost. Csak április 25-én szűnt meg Komárom lakosainak szenvedése, amikor már végképp elhallgattak az ostromlók ágyúi és mozsarai. Klapka hadosztálya ugyanis ek_ kor foglalta el a Duna jobb partját. Az örömnek ezt a pillanatát szintén rögzíti a Napló: „Április 25-én: Későn estve Szűnt meg a Cs. K. Hadsereg a Várost és a Várat ágyúkkal és Bombákkal ostromolni, és így Mártius 20-kától fogva, mai napig 37. nap ostromolta.” Ugyanezen a napon ment át a honvédsereg a Dunán és vette birtokába az egész várost: „Estve a Magyar tábor átment az öreg Dunán a most egy pár órával elkészült Talphídon.” Április 26-án értek véget a Komárom körüli harcok. Ekkor vált aktuálissá a kérdés: Buda alá, vagy Bécs ellen? Görgey az előbbit választotta. A tavaszi hadjárat utolsó csatájáról, az ún. szőnyi csatáról a következők olvashatók: „Április 26-án: Hajnalban a Magyar tábor a Cs. K. Hadsereget a Monostori és Igmándi hegyeken és az új Szőny- től kezdve Ó-Szőnyig terjedő posta úton mesterségesen készített erős Sántzaiból kikergette, az egyik részét Motsa felé, a másik részét pedig az Átsi erdőkig; az ütközeti csata igen nagy volt.”

A Komárom első ostromával kapcsolatos utolsó bejegyzés április 27-ével keltezett: „Atsról és a környékéről a Cs. K. hadsereg Győrfelé vonult."

Komárom, a „Duna Gibraltárja” felszabadult. A Görgey vezette fősereg hozzákezdett Buda ostromához. Budát háromhetes harc után, május 21-én foglalták el a honvédcsapatok. Ezt az eseményt szintén rögzíti a Napló: „Május 21én történt Budavárának a Magyarok általi bevétele.” Beöthy Gáspár idősebbik fia, Zsigmond — a későbbi országbíró — 1848 nyarán beosztást nyert az Oktatási Minisztériumban. Az ostromot is Budán élte át. Erre az időre esik fiának, Zsoltnak a születése, aki az 1910-es évek elején alelnöke lesz az MTA- nak. A felszabadult Budáról Beöthy Zsigmond és családja sietve települt haza, Komáromba: „Június 1-jén: Zsiga fiam Budáról haza jővén, s magunk közt egymás eránti követeléseinkről Computust tettünk.” Beöthy Gáspár kisebbik fia, László a későbbi író, akinek emléktábláját 1895-ben maga Jókai Mór avatta fel, Görgey seregében szolgált. Komáromba való megérkezéséről a következők olvashatók: „Június 14-én: Latzi fiam mint Auditor (hadbíró, Sz. J.) főhadnagyi ranggal megérkezvén s a 98 és 99-dik Zászló aljakhoz rendeltetvén a 600. pftnyi évi fizetése a többi járadékaival együtt Június 1 jétöl számíttatik.” Beöthy László hadbírói pecsétjét (jelenleg a Komáromi Dunamenti Múzeum tulajdona) édesapja csináltatta Pesten: „Június 22-én: Pesten Latzi fiamnak... audítori pecsétjéért fizettem — 10 Ft.”

Az orosz betörés következtében Komárom ismét ostromgyűrűbe került. Falai között Görgey serege állomásozott. A kormány rendelkezése szerint a Komáromban lévő csapatoknak a Tisza és a Maros vonalára kellett visszavonulniuk. A hosszas huzavona után Görgey július 2-án megkísérli a kitörést déli irányba. A nevezetes csatáról, melynek során a fővezér is megsebesült, a Napló az alábbiakat rögzíti: „Július 2-kán: Ű és új Szönyi határában szörnyű véres ütközet volt. Görgey fővezér a fején — könnyű Sebet kapott.” Görgey ek