Irodalmi Szemle, 1985

1985/6 - NAPLÓ - Szénássy Zoltán: 1849-es naplójegyzet Komárom ostromáról

kor tíz napig feküdt sebesülésével. A Vág- Duna sor 44-es száma alatt lévő házban, Bajcsi Andrásnál gyógyították a fővezért. Görgey betegsége alatt Klapkára ruházta át a hadseregparancsnoki tisztet. A kormány újabb sürgetésére most Klapka kísérli meg a kitörést a Duna jobb partjáról. Az ellenség túlereje miatt azonban ez a támadás is meghiúsult. A Napló ezeket írja: „Július 11-én: Délben az öreg Dunántúl ismét nagy véres ütközet volt.” Minekután a jobbparti kitörés — két véres csata tanúsága szerint — lehetetlen volt, Görgey a I. III. és VII. Hadtesttel megkezdi a Duna bal partján való elvonulást. Komárom védelmére visszamarad a II. és a VIII. hadtest, Klapka vezénylete alatt. Augusztus 3-án zajlik le a szabadságharc utolsó győztes csatája, a híres ácsi ütközet. Sziny- nyei József, a város krónikása szerint: „A dicsőség felvillanása.” Klapka hétezer katonával és 30 ágyúval újból kitörést kísérelt meg. Ezúttal teljes diadalt aratott. Beöthy Gáspárt idézem: „Augusztus 3-án: Klapka Tábornok — nagy győzelmet vívott ki. Gönyün és Győrött létezett 35 Cs. K. gabonákkal, liszttel és egyéb élelmi Szerekkel megterhelt Hajót foglalt el a Cs. K. hadseregtől, s mindazokat Komáromba Szállította.” Október 4-én Komárom vára

— feltételeket szabva — megadta magát. A védők szabad elvonulást és menlevelet kaptak. Október 5-én Nobili osztrák tábornok adja ki a bankjegyek beszolgáltatásáról szóló rendelkezését, amelyről a Naplóban ezek olvashatók: „A Cs. K. ideiglenes Várparancsnok Gróf Nobili Ö Exelentiájá- nak mai napon kelt rendeleténél fogva ki hirdettetett, hogy mindennemű Magyar Kossuth Bankjegyek úgy a Puskák, Pisztolyok, Mordályok, Kardok és akkárnemű fegyverek néhány napok alatt a Várkormánynak béadassanak.” Helytörténeti érdekességnek számít, hogy mivel Komárom hónapokon át ostrom alatt állt, a várkormányzóság ún. hadipénzt hozott forgalomba, az Űjházy-féle bankjegyeket, amelyeket Szerelmey Miklós hadmérnök alezredes készített és Ojházy László kormánybiztos aláírásával voltak ellátva. Míg a Kossuth- bankókat ellenérték nélkül kellett beszolr gáltatni, addig a komáromi hadipénz feleáron lett beváltva, ahogy ezt a Naplóban is olvashatjuk: „Okt. 5-én: Kihirdettetett, hogy az Itteni Várban Készült — úgy nevezett Űjházy Magyar Bankjegyek fele értékükben a Városházánál beváltatnak.” Szintén október ötödikéről való az előbbi*- vei kapcsolatos bejegyzés: „A Városházánál! pénzváltó Bizottmánynak az itteni Várban készült úgy nevezett Űjházy féle 10. pftosaimat 410. pftokból álló Bankjegyeimet a beváltás végett bé adtam, melynek értékét felére adekválván.”

Ezután következett az általános házkutatás, és a fegyverek elkobzása. Ezt a momentumot Beöthy Gáspár így jegyezte fel: „Okt. 6-án: A fegyverekre nézve az egész városban házankénti nagy Seregből álló Cs. K. Katonai kutatás tartatott; ekkor bé adtam két dupla és két simpla csöves 4. drága vadász puskáimat. Egy bőrtokba két simpla és egy dupla csövű mordájomat, toknélkül 4. jó pisztolyaimat, a magam dísz kardját, az Atyámtól maradt Szép kardot szíjakkal és a Latzi fiam dísz kardját.” Különböző bejegyzések a város, illetve a ház újjáépítésének körülményeit és költségeit tárgyalják. Számok tükrében tudhatjuk meg, mekkora veszteség érte a Beöthy családot az ostrom során. Erre vonatkozóan érdemes idézni a december 22-i bejegyzést: „A várkormány mai napi délelőtti órákba a Vár alatt azon egy Millió 5. száz 50. egynéhány ezer pengő ftot tevő Magyar Bankjegyeket mellyeket a Komáromi lakosság Ö Cs. K. Felsége rendelete követ- keztében kénytelen volt a Várba bé adni — nyilvánossan elégette; Melly összegbe én- nékem is 14687 pftom és 30. Krom volt.” Beöthy Gáspár naplója december 31-én ér véget.