Irodalmi Szemle, 1985

1985/6 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Kövesdi János: A mozgás költészete (Interjú Markó Ivánnal)

García Lorcának az életét vittem színpadra; jelentős szerepe volt az irodalomnak a Don Juan árnyéka rajtunk című kompozícióm létrehozásában: a darab három nagyon lényeges európai irodalmi anyagot dolgoz fel, az első a Don Juan-történet, a második a Faust és a harmadik Kafkának A pere. Természetes, hogy mint majdnem minden embernek, nekem is igen sok kötődésem van az irodalomhoz. És valóban, különösen sok a költészethez. A költészethez azért, mert a tánc és a költészet egy dologban rendkívüli módon hasonlít, ez pedig az asszociáció-keltés. A tánc is, meg a költészet is a képzettársításon alapszik. Éppen ezért nagyon szoros kapcsolat van a kettő között, és sokszor, amikor nem kifejezetten egy költemény ad ihletet, hanem maga a tánc, akkor is a tánc megjelenítette mozgás és kép a tánc által való asszociáció-keltés művészi eredménye — önmagában is valamiféle szemnek való vers. Tehát szerintem is elmondható: a jól sikerült tánc — költemény.

# Volt már rá valamilyen konkrét eseted Is, hogy egy vers Ihletett koreográfiára? '^-= Az igazság pillanata, a Lorca életéről szóló táncmű épp ilyen. De ebbe a darabba

Lorcának több műve beleépül, nemcsak a drámái, hanem a versei is, sőt el is hangzik egy részlet az egyik Lorcát játszó fiú szájából, „zöld szeretlek, zöld imádlak, zöld szél, zöldbe borult ágak”. Lorcánál a zöld szín a szabadság színe volt, azt szimbolizálta. Mint magánember, tehát függetlenül a színpadtól, nagyon-nagyon szeretek költőket olvasni. József Attila költészete különösen közel áll hozzám. A Dunánál című versében írja, hogy az ősök vezetik a kezét. Bennem is sokszor, amikor elindul egy darab, egy víziósorozat, akkor nem tudom megmondani, nem tudom azonosítani, hogy pontosan honnan, miből fakad. Nem tudom racionálisan „lefordítani” ezt a folyamatot, illetve ennek a folyamatnak a lényegét elmondani, s mikor kész a darab, sokszor úgy érzem: nem is lehet, hogy én csináltam, mert hisz én ezt nem éltem át. A saját életemben, konkrétan, nincs a dologgal kapcsolatban tapasztalatom, és ezért érzem azt — nagyon sokszor —, hagy voltaképpen azok az őseim munkálkodnak bennem, akiktől örököltem egy csomó tulajdonságot, vagy talán egy csomó álmot. Az alkotás lényege, úgy érzem — örök titok, legalábbis számomra az. Az alkotás folyamatát, realizálását természetesen érzé- kelem-ismerem, el is tudom mondani, de a legbenső lényegét képtelen vagyok szavakkal kifejezni.

0 A balett közös vonása a költészettel és — többek között — a zenével, hogy érzelmi és gondolati jelképekből építkezik. A nap szerettei, a Totem, a Tabuk és fétisek szinte egyetlen összefüggő jelképláncolat. Milyen jelképeket szeretsz leginkább használni? Hogyan születnek jelképrendszereid?

— Ügy érzem, hogy jelképeim nagyon különbözőek. Például a Totem és a Tabuk... előadásnak az elején és a végén a táncosok lemennek a nézőtérre, és a padsorokban ülő emberek kezét egymásba fonják. Hogy ez micsoda? Jelkép, vagy emberi gesztus, vagy ... Azért nehéz erre választ adnom, mert bennem nem tudatilag fogalmazódnak meg a jelképek, hanem érzelmileg, mint ahogy például A nap szeretteiben a Nap szimbóluma, amely számomra valamilyen módon a földi lét, a meleg, a szeretet, a lehetőségek jelképe, tehát pontosan ez az érzelmi szikra minden szimbólumnak az elindítója. Vagy például a Stációk elején a díszlet, mint egy félbevágott kereszt, szétnyílik, és benne áll az egész együttes, a főhőssel szemben, és rámutatnak mint egy kiválasztott vagy kiközösített emberre, mert a főhős egy kicsit mindkettő. Vagy nagyon sokszor használtam a kereszt szimbólumát Az igazság pillanatában s a Don Juan árnyéka rajtunk című darabban, de nem vallási értelemben, hanem a szenvedő ember értelmezésében volt számomra fontos mint jelkép. Említhetném persze a székeket A perben. Ott sorakoznak a szürkére festett székek, amelyekhez szinte hozzátapad minden ember, s részekéivé őrzi és félti mindaddig, amíg egyszer csak ki nem tör köztük a pánik. Akkor már a gzék sem érdekli őket, és a széket összevissza törik, megsemmisítik. Mindazt, amihez addig iszonyatos módon ragaszkodtak. Az én jelképeim tehát mindig érzelmi alapról indulva jutnak el a tudatig, tehát van egyfajta érzelmi kifejezésvágyam, ami lassan gondolatilag is körvonalazódik bennem, és megkeresem hozzá a megjelenítési formákat.

# Tehát az ösztönnek valamiféle sugallatairól van szó? .1-»■ Nagyon erősen belejátszik.

# Tudom, sok művész nem szívesen beszél belső vívódásairól, alkot ómódszer étről. Bizonyára te sem. Mégis: hogyan keletkezik egy-egy produkciód?

— Kétféleképpen születik egy-egy táncom. Az egyik .mód: találok egy zeneművet,