Irodalmi Szemle, 1985
1985/6 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Kövesdi János: A mozgás költészete (Interjú Markó Ivánnal)
A MOZGÁS KÖLTÉSZETE Markó Iván a magyar balettművészet kiemelkedő egyénisége. 1949. március 29-én született Balassagyarmaton. Tanulmányait 1967-ben fejezte be az Állami Balett Intézetben, ahol közvetlen mestere Hidas Hedvig volt. Markó 1967-ben tagja lett a budapesti Operaháznak. Első jelentős szerepe Pjotr Csajkovszkij Hattyúk tava című balettjének hercege volt, melyben a pesti balettegyüttes helsinki vendégjátékán mutatkozott be. Jelentősebb balett-táncosi szerepei 1972 előtt az Operaház balettegyüttesénél: A Hattyúk tava Pás de trois-ja; Waclav a Bahcsiszeráji szökőkútban; az Ifjú, a Barát és a Tánc kasztanyettával a Laurenciában; a Fiatal diák A csodálatos mandarinban; Színész a Párizs lángjaiban; Albert a Gisellben; Királyfi A fából faragott királyfiban. Markó Iván 1972-ben A XX. Század Balettjéhez, a nemzetközileg elismert Maurice Béjart által vezetettt brüsszeli balettegyütteshez szerződött. Részt vett a Béjart-együttes európai, amerikai és közel-keleti turnéin. A XX. Század Balettjénél a következő balettekben táncolt jelentősebb szerepeket: Tűzmadár, Opus 5, Offrande Chorégraphique, Kilencedik szimfónia, Nijinsky, Clow de Dieu, Petrarca, Seraphita — melyekhez Maurice Béjart készített koreográfiát. 1979-ben a budapesti Állami Balett Intézet frissen végzett növendékeiből az új győri Kisfaludy Színházban megalakítja a magas művészi szinten működő Győri Balettet, melynek koreográfusa és igazgatója. Vezetésével a Balettegyüttes számos nagy sikerű előadást tartott nemcsak Győrött és Magyarország más jelentős kulturális központjaiban, hanem külföldön is. (Többek között — 1979 decembere és 1984 októbere között — a milánói Scalában, az olaszországi Balett Világfesztiválon, a Bécsi Ünnepi Heteken, a bulgáriai Nemzetek Színháza fesztiválon, a franciaországi Humanité Fesztiválon, az NSZK-beli Berlini Balett Heteken és másutt.] Eddigi koreográfiái: A Nap szerettei (Carl Orff Carmina Burana c. művének 10. tételére), bemutató: 1979. XI. 2.; Áloméj (Richard Wagner Wesendonk-dalaira), bem.: 1979. XI. 2.; Stációk (Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra c. szimfonikus költeményére), bem.: 1979. XI. 2.; A szamuráj (Zene: Hagyományos és népi ütős hangszerekre), bem.: 1980. III. 20.; Ősök és utódok (Leonhard Bernstein III. szimfóniájának zenéjére és szövegére), bem.: 1980. IV. 25.; Trisztán és Izolda (Wagner azonos című zenedrámájának nyitányára), bem.: 1980. XI. 6.; Az igazság pillanata — Ceremónia és rituálé Federico Garcí áért (Spanyol hagyományos és népi zenére, valamint Vajda János szerzeményeire], bem.: 1980. XII. 12.; A csodálatos mandarin (Bartók Béla azonos c. művére), bem.: 1981. IV. 17.; Don Juan árnyéka rajtunk (Richard Strauss — Vajda János által átdolgozott — Don Juan c. szimfonikus költeményére), bem.: 1982. I. 31; Tabuk és fétisek — 20. századi misztériumjáték, bem.: 1982. XII. 11.; Izzó planéták (Carl Orff és Vajda János zenéjére), bem.: 1983. VII. 19.; Boleró (Ravel azonos c. művére), bem.: 1983. XII. 10.; Totem — 20. századi misztériumjáték, bem.: 1984. IV. 27.; Jön a cirkusz — avagy a csodavárás története (Vajda János zenéjére), bem.: 1984. XII. 7. stb. Markó Ivánt 1980-ban Érdemes művész címmel, 1983-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. # November másodikán ötéves volt a Győri Balett. Minthogy a balettművész ideje gyorsabban pereg, mint más művészeké, fontos határkő ez mind a te koreográfusi és balett-táncosi életedben, mind pedig az együttes munkájában. Véleményem szerint igencsak megérdemelt volt a nagy siker, melyet a jubileumi gálaesten a budapesti és a pécsi balett mellett arattatok. Hogyan foglalnád össze az eltelt öt esztendő művészi eredményeit a magad és az együttes szempontjából? Interjú Markó Ivánnal
