Irodalmi Szemle, 1985

1985/6 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Szeberényi Z. Judit: A szlovákiai magyar serdülők irodalmi érdeklődése

élet utáni vágy. A társadalmi érvényesülésnél többre becsülik a kiegyensúlyozott csätáď életet, falun és városban egyaránt.

ÖSSZEGZÉS

A kutatás során szerzett ismeretanyag elemzése arra késztet, hogy levonjunk néhány következtetést egyrészt a neveléselmélet, másrészt az irodalmi nevelés iskolai és iskolán kívüli gyakorlati megvalósítása számára. Tapasztalatokat nyertünk az érdeklődéskutatás néhány metodológiai problémájával kapcsolatban is. A kutatás folyamán természetesen számos további vizsgálatot igénylő részprobléma is felmerült.

Az érdeklődés a személyiség objektíve létező viszonyait tükrözi, amelyek az egyén reális életfeltételei és tevékenysége hatására jöttek létre. 10—15 éves tanulóifjúságunk irodalmi érdeklődésének színvonalával nem lehetünk elégedettek. Az olvasás mint legkedvesebb szabad idei tevékenység csökkenő tendenciát mutat, még ha a telekommunikációs eszközök között a tévé nem szorította is le teljesen az első helyről. A leggyakoribb olvasmányok listája ugyan az elmúlt másfél évtized alatt nem változott meg kardinálisán, a klasszikus magya r és idegen ifjúsági irodalom áll az érdeklődés homlokterében, s kétségtelenül van pozitív fejlődés, főként az ismeretterjesztő ifjúsági irodalom igényében, olvasásában, de az értékes felnőttirodalom iránti érdeklődés fejlesztése terén is sok még a tennivaló.

A szociális helyzet, a környezet igen erőteljes meghatározó tényező a tanulók fejlődésszintjében. Az irodalmi érdeklődés nem elit-kérdés, kedvező nevelési ráhatások esetében minden gyermekben kialakul — az olvasást mint legkedvesebb tevékenységet a kisebb falvakban lakó lányok helyezték az első helyre, de az irodalmi érdeklődés fejlődésfokát illetően a komplexebb adatvizsgálat eredményeként ők szerepelnek a legrosszabb helyen, nekik van a legkevesebb könyvük is stb.

Nem tűntek el a nemek sajátosságából adódó eltérések a fiúk és a lányok érdeklődésében, bizonyos közeledés tapasztalható (a fiúk is olvasnak lányregényt), valamelyest emelkedett a lányok érdeklődése a szakkönyvek iránt (elsősorban a humán beállítottságú és a természettel kapcsolatos művek iránt), a műszaki tematika azonban még mindig távol esik érdeklődésszférájuktól.

A vizsgálatok idején az iskolai irodalmi nevelés a régi, az 1960-as iskolatörvény követelményei szerinti tantervi koncepciót követve, az annak alapján készült tankönyvek segítségével valósult meg. Az új koncepció szellemében megvalósuló oktató-nevelőmun- ka feltételezhetően e téren is hoz majd pozitív változásokat. Néhány év elteltével ez kiderül. Az új tanterv, az új tankönyvek bevezetése nem csodaszer, de jelentős tényező lehet a feltételek láncolatában.

Úgy véljük, hogy az irodalmi és az esztétikai nevelés elveit, céljait megfogalmazó tantárgypedagógiai és neveléselméleti munkákban is fontos lenne elmélyültebben foglalkozni az érdeklődés szerepével. Az elmélet mindmáig adós az irodalmi és az esztétikai érdeklődés fejlesztése-formálása folyamatának maradéktalan analízisével.

Az irodalmi nevelés oktatójának döntő fontosságú feladata van a serdülők irodalmi érdeklődésének a fejlesztésében. A kutatás eredményei alapján a következőket javasoljuk gyakorló pedagógusainknak:

— Fokozottabban használják ki mind a klasszikus, mind az újabb irodalmi alkotásokban rejlő nevelő értékeket, az erkölcsi tudatosság és érzelemfejlesztő lehetőségeket, a világnézet-formáló elemeket.

— Több figyelmet szenteljenek az élményszerűség fokozásának, csak így tehetik vonzóbbá az olvasást. Törekedjenek az oktatási-nevelési módszerek korszerűsítésére. A tanítási órán túlmenően az érdeklődést felkeltő bármelyik szervezési formának (szakkörök, olvasódélutánok, viták stb. az átgondoltabb vezetése eredményesebb lehet.

— Az eddigieknél jobban kell ösztönözni a tanulókat, hogy példaképeket, eszményképeket válasszanak maguknak olvasmányaik segítségével.

— Fokozni kell a serdülők szociális érzékenységét, meg kell ragadni minden lehetőséget, hogy beleéljék magukat az egyes szituációkba, elemezzék a hős cselekedeteinek motívumait.

— Fokozott figyelemmel kell nyomon követni a hátrányos helyzetű tanulók, a bejárók, az igénytelen környezetű gyermekek útját a könyvhöz. Minden gyermekkel sokat