Irodalmi Szemle, 1985

1985/6 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Szeberényi Z. Judit: A szlovákiai magyar serdülők irodalmi érdeklődése

kell beszélgetni: a lehető legtöbbet az olvasmányélményeikről, mert kicsi a problémameglátó, kommunikációs készségszintjük, s minél kisebb településről van szó, annál inkább érvényes ez.

S végül, nagyon oda kell figyelni a család kultúrát közvetítő, ízlést formáló szerepére is.

Jegyzetek

1 Zdravomiszlov, A. G.: Problemma intyeresza v szociologicseszkoj tyeoriji. IZD.—LGU, 1964, 29. 1.

2 Bühler, Ch.: Das Seelenleben des Jugendlichen. Jena 1927.

3 Eysenck, H. J.: The Structure of Human Personality. London—New York 1957.

4 Cattel, R. A.: Personality and Motivation Structure and Measurement. New York 1957.

5 Koláfíková, O.: K teórii zájmové osobnostní struktufe osobností, Československá psychologie, Xl/6 1967, 533. 1.

6 Vc Scsukinová, G. J.: Otázky poznávacieho záujmu v pedagogike. SPN, Bratislava

1979, 9. 1.

7 Clauss—Hiebsch: Psychológia detstva a dospievania. SPN Bratislava 1970,192.1.; Ďu- rlč—Štefanovič: Pszichológia a tanítók számára. SPN, Bratislava 1980, 203. 1.; Lehto- waara, A.—Saarinen, P.: School Age Reading Interests. Helsinki 1954; Kvjatoszkij— Babuskin: Isszledovanyije hudozsesztvennih intyereszov. Moszkva 1974, 14. 1.

8 „Az érdeklődés megismerésre irányuló motívum” — vö. Pedagógiai Lexikon I. Budapest, Akadémia Kiadó 1976, 378. 1.

9 Gyakran egyazon szerző sem használja egységesen, pl. Rubinstein és Clauss—Hiebsch a kisiskolás korban olvasói, a serdülőkorban olvasási érdeklődést emlegetnek (Rubinstein: Základy obecné psychologie. Praha 1964, 672. 1.; Clauss—Hiebsch: i. m. 192.1. és 223. 1.), az irodalmi érdeklődés kifejezést ha;ználja Volovnyikova (Lityeraturnije intyereszi i szposzobnosztyi, Szovjetszkaja pedagogika 1976, 5. sz. 95. 1.), Tóth Béla (Az általános iskolai tanulók irodalmi érdeklődésének pszichológiai vizsgálata. Budapest 1969), a lengyel szerzők közül Guryczka, A. (Rozwoj i ksztaltowanie zainte- resowan, 1978), Pieter, J. (Czytanie i lektura, 1966), a német és általában a nyugati szakirodalomban gyakrabban találkozunk az irodalmi érdeklődés fogalommal (Bamberger, R.: Jugendlektüre, Jugend schriftkunde, Lesenunterricht, Literaturerziehung, 1965), az irodalmi érdeklődés diagnosztikájában jelentős érdemeket szerző finn Lehíowaara és Saarinen pedig olvasói érdeklődésről írnak.

10 Cenek, S.: Úvod do teórie literárni výchovy. Praha 1979, 71. 1., Chaloupka, O.: Rozvoj detského čienáŕství. Praha 1982.

11 Szamarin, J. A.: K voproszu o prejavlenyiji i szootnesenyiji szposzobnosztyej i inte- reszov. In: Szklonnosztyi 1 intyereszi. Moszkva 1962, 82. 1.; Ontogeneza lidské piychiky I. Praha 1977.

12 Kvijatovszk'j—Babuskin: i. m. 30. 1.

13 Jurovský, A.: Kultúrny vývin mládeže. Bratislava 1965; Kulcsár Jolán: A könyv és a 10—14 évas gyermek. Budapest 1974.

14 Scukinová: Otázky poznávacieho záujmu v pedagogike. SNP, Bratislava 1979.

15 Jóllehet az irodalom fogalmába a tudományos és a szépirodalom egyaránt beletartozik, elsősorban a szépirodalomra gondolunk, amelynek az irodalmi érdeklődés fejlődésében döntő szerepe van. Az irodalmi érdeklődést az irodalomnak mint a művészetek egyik fajtájának sajátosságai determinálják.

16 Volovnyikova: Lityeraturnije intyereszi i szposzobnosztyi, Szovjetszkaja pedagogika, 1976, 5. sz. 102. 1.

17 Lányi E.: A mai tanulóifjúság olvasmányai (különlenyomat a kassai Sz. Orsolyarendl leánygimnázium 1939/40 iskolai évkönyvéből, Kassa 1940).

18 Ritzkó Béla: Ifjúságunk olvasottságának a színvonaláról, Irodalmi Szemle, 1966/6.

19 Tankó László: Az 1945 utáni jelenkori irodalom a 9. évfolyamban, Szocialista Nevelés XXII,12, XXIII/5, 1975—76.

20 Tankó L.: A tanulók irodalmi érdeklődése és műveltsége az év eleji felmérések alapján, Szocialista Nevelés XXV/5, 1980, 142. 1.

21 Bős (Gabcíkovo), Diószeg (Sládkovičovo), Dunaszerdahely (Dun. Streda), Léva (Le-