Irodalmi Szemle, 1985
1985/5 - ÉLŐ MÚLT - Pukkai László: Richter Mihály munkásmozgalmi tevékenysége
volt kulturális téren is. A tömegek közé hatolni és megnyerni őket, ez volt a jelszava. Minden törekvése a munkásosztály felszabadítására irányult." A zsigárdi jegyzői hivatal az egyik kommunista összejövetel kapcsán a következő jelentést küldte a szolgabírói hivatalnak: „Richter Mihály a nyilvános népgyűlésen a Gazdasági és politikai helyzet elemzése címen előadást tartott az összegyűlteknek. Megállapítja, hogy hazánkban napról napra romlanak a gazdasági körülmények, s állandóan növekszik a munkanélküliség. Míg a kormány az Elnök Űr jubileumi ünnepségeire 20 millió Kč-t adományozott, addig a munkások ezrei éheztek munka nélkül, sokuknak egy falat kenyér sem jutott. A szónok bírálta, igazságtalannak nevezte a földreformot, s felhívta a munkásságot a kommunista pártba való belépésre, mert szerinte csak a párt találhat megoldást az áldatlan helyzetre.”16 A diószegi csendőrőrs jelentése szerint 1930. szeptember 19-én Richter Mihály ismeretlen helyre távozott. A jelentés pontos személy leírást is tartalmaz: „Richter Mihály, Richter János és Hedvig fia 1905. április elsején született Diószegen, asztalossegéd. 180 cm magas, karcsú, egyenesjárású, kék szeme, normális szája, egyenes orra, világosgesztenye színű haja hátrafésülve, beesett arcú.”17 A Tartományi Hivatal Elnöksége 1931. január 26-án kelt rendeletével az összes jegy- zőségnek, rendőr- és csendőrparancsnokságnak feladatául adja, a legrövidebb időn belül kötelesek jelenteni Richter Mihály tartózkodási helyét. A Moszkvából küldött képeslap alapján tudták meg elvtársai, hogy Richter dédelgetett vágya — eljutni a Szovjetunióba, tanulmányozni a szovjetek gazdasági-társadalmi előrehaladását — sikerült. Ily módon értesültek a hivatalos szervek is Richter hollétéről. A Tartományi Bíróság T. k.-VII-854/30-10 számú rendelete elfogató parancs Richter ellen, aki illegálisan távozott a Szovjetunióba. Kugler János visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Banáth, Skolnyik és még egy vere- bélyi elvtárs volt Richter útitársa. Prágán keresztül Berlinbe, majd Hamburgba utazott a kis csapat, s hajón jutottak el a „Lenin-iskolába”. Az egy évig tartó pártoktatás folyamán eljutottak az Urálba és Leningrádba is. Richternek, aki otthon is állandóan tanult, művelődött, lehetősége nyílt végre, hogy tapasztalt oktatók, politikai dolgozók segítségével mélyítse el amúgy sem kevés marxista tudását. Mint a csehszlovákiai magyar klub tagja valószínűleg kapcsolatot teremtett az akkor Szovjetunióban tartózkodó magyar kommunistákkal is. A tanulmányi idő leteltével, 1931. október 18-án, gazdag tapasztalatokkal, alapos marxista tudással felvértezve Richter hazaérkezett Diószegre. A visszatérés napját megerősíti a diószegi csendőrőrs jelentése is. Hazatérte után azonnal letartóztatták, tiltott határátlépésért háromnapos fegyházbüntetésre ítélték, majd átadták őt a nyitrai megyei bíróságnak.18 Szabadulása után előadásokat tartott a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. Beszámolóiban hangsúlyozta, hogy a híresztelésekkel ellentétben ott igazi egyenjogúság van, a lakosságnak van mit ennie, s nem éhezik, ahogyan azt az ellenpropaganda terjesztette. Majd hozzátette: az igaz, hogy a ruha és a cipő kevesebb, mint nálunk, de a munkanélküliség már a múlté, szinte ismeretlen fogalom. A CSKP 1931 márciusában megtartott VI. kongresszusát követő időszakban Richter Mihály a galántai járás munkásainak nyilvános megmozdulásain is a gazdasági válságból kivezető proletár út taktikájának fontosságát magyarázta a tömegnek, követelve a munkanélküliség felszámolását. Richter Moszkvában fontos pártfeladatot kapott. Ki kellett építenie a kapcsolatot a Vörös Segély bécsi központjával és áz illegalitásban lévő Kommunisták Magyarországi Pártjával. A nagy letartóztatások idején a KMP többször kért és kapott segítséget a CSKP-tól sorainak feltöltésére. Ez a segítségnyújtás nemcsak az internacionalista kötelékek elmélyítését szolgálta, hanem gyakorlati jelentősége volt fontos: a magyar elhárító szervek által nem ismert személyek kapcsolódtak be a földalatti mozgalomba, elodázva így a lebukás eshetőségét. Richtert 1932. január 5-én illegális határátlépés megkísérlése közben Petržalkánál a hatóságok elfogták, letartóztatták. A nevezettnél 1931. december 17-én keltezett levelet találtak, amely a bécsi Vörös Segély címére — Bécs VIII. Lerchengasse 13 — íródott. Richtert a katonai bíróság tiltott határátlépésért 100.— Kč pénzbírságra és öt
