Irodalmi Szemle, 1985

1985/4 - ÉLŐ MÚLT - Csanda Sándor: Az első magyar bibliafordítás egybevetése hasonló cseh szövegekkel

JEGYZETEK

1 Kardos Tibor: A Huszita Biblia keletkezése. MTA I. o. Közleményei, 1952. 125—177. Kardos túlzásait helyesen bírálja Gerézdi Rábán (A magyar világi líra kezdetei, 1962j és Károly Sándor (A huszita mozgalom és a magyar írásbeliség, 1965).

2 Karácsonyi János: Szt. Ferenc rendjének története. 1. 317—321.

3 Timár Kálmán: Legrégibb bibliafordításunk eredete. Kalocsa, 1931. 27.

4 Timár Kálmán: Premontrei kódexek. Kalocsa, 1914. 45—48.

5 F. M. Bartoš: Počátky národní bibié v Čechách, „Bratislava” c. folyóirat, 1932. 171.

6 Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Bp., 1931. 109.

7 Jakubovich Emil: Ömagyar olvasókönyv. Pécs, 1929. 246.

8 Ennek a kódexnek új tudományos szempontból kitűnően használható, szakszerű kiadása is van, amelyet a szegedi J. A. Tudományegyetem nyelvészei készítettek Nyíri Antal irányításával: A Müncheni Kódex 1466-ból. Bp., 1971.

9 „Evangelia se zapisovala do evangelíáŕú (téz evangelistáfü), cirkevních kníh, do kterých j sou pojatý perikopy fúrivky Písma), čítané odedávna pri službách božích, hlavné pri mších, na nedéle celého roku”. J. Jakubec: Déjiny literatúry české. 2. kiad., Praha, 1929. 216.

10 J. Vašica: Staročeské evangeliáfe. Praha, 1931. 2—9.

11 Palacký: Déjiny národä českého... Praha, 1926. III. k. I. r.

12 Kniezsa István A magyar helyesírás történetében tévesen írja, hogy a lengyelben csak a 16. században terjedt el a mellékjelek használata. Jagelló Ulászló uralkodása (1386) óta a lengyelek a cseh nyelvet és helyesírást udvari, majd kancelláriai nyelvként kezdték használni, s a Jagellók Hússzal és Prágai Jeromossal is érintkezésben álltak (Palacký: i. m. 3. k. 301—304.). A latin mellett Mátyás király is állított ki cseh okleveleket. A lengyel és magyar katolikusok kapcsolata a cseh kancelláriai nyelvvel csak a huszitizmus radikalizálódása idején szakadt meg.

Halász