Irodalmi Szemle, 1985

1985/4 - ÉLŐ MÚLT - Csanda Sándor: Az első magyar bibliafordítás egybevetése hasonló cseh szövegekkel

éi& tmmiď

AZ ELSŐ MAGYAR BIBLIAFORDÍTÁS EGYBEVETÉSE HASONLÓ CSEH SZÖVEGEKKEL

Az első magyar bibliafordítás, az ún. Huszita Biblia valóságos hitvitát indított a magyar szakemberek közt, s ezt Kardos Tibor igen sematikus módon úgy akarta megoldani, hogy vitatóit a fekete reakció táborába sorolta,1 különböző régi magyar versekbe pedig huszita szellemet próbált belemagyarázni (Huszita típusú cantilenáink, ItK. 1953). Mivel mindenki feltételezte, hogy ez az ú] írásmód Prágából származik, feltűnő, hogy senki sem kísérelte meg az összehasonlítását a hasonló cseh szövegekkel. Üjabban a tudományos kutatás céljából cseh és szlovák nyelvtörténészek és a régi irodalom szakemberei számos betűhív cseh szövegemléket adtak ki, s ez lehetővé teszi az eddig legfontosabbnak tartott érv, a cseh mellékjeles helyesírás vizsgálatát egykorú szövegeken (pl. č., f, ď az összetett cs, ty, gy helyett).

Munkánkhoz leginkább hozzájárulhat Jaroslav Porák professzor Chrestomatie k vývoji českého jazyka (Praha, 1979) c. főiskolai tankönyvének utolsó fejezete, mely a különböző C3eh bibliafordításokat hasonlítja össze, a Humanistická čeština (A humanista cseh nyelv. 1983) c. monográfiája, valamint Josef Hrabák könyve, a Dejiny české literatúry I, 1959 (A régi cseh irodalom története).

Az első figyelemreméltó tény, hogy a cseheknek már Húsz fellépése előtt több biblia- fordításuk volt, s a „huszita biblia” csehben ismeretlen fogalom, egyszerűen bibliafordításokról írnak (a fordítás vagy a kiadás helyéről elnevezve). A másik fontos tény, amelyről a magyar szakemberek eddig nem szóltak, hogy a cseh kutatók megkérdőjelezik, hogy a latinul írt cseh helyesírási reformot egyáltalán Húsz írta. Josef Hrabák ezt írja: „Talán ezekre az évekre tehető a De ortographia bohemica (A cseh helyesírásról), ha egyáltalán Húsz írásának tekintethető.” (i. m. 221.) A fotókópián nem ismerhető fel Húsz kézírása, s a keltezés éve sem határozható meg pontosan (1406—1412 közé teszik). A magyar olvasónak, aki oly sokat olvashatott a Huszita Biblia problémáiról, bizonyára feltűnik az is, hogy Húsz egyáltalán nem foglalkozott bibliafordítással. Bibliafordítással (részben a helyesírás megreformálásával) először katolikus szerzők foglalkoztak, több mint fél évszázaddal Húsz fellépése előtt. Ebből a szempontból a prágai egyetem megalapításának volt a legnagyobb jelentősége (1348).

Húsz elsősorban prédikációkat, teológiai értekezéseket és leveleket írt, s ezek legnagyobb részében nem használja a neki tulajdonított helyesírást. Leghatásosabbak voltak