Irodalmi Szemle, 1985
1985/4 - LÁTÓHATÁR - Rotraud Wieland: Kiegészítő lapok a kérdőívekhez, Éjjelre a részeges Balaton, Hilton-szállo Mátyás-templom, Szentendrei levél, Régi album (versek)
Éjjelre a részeges Balaton fenékig kiitta a nappal poharát, s elénk tárta ravasz bor-arcát a tó. Gondoljatok ki valami különöset, mondja Ö, legyen a múltban részetek, amikor még a kard csatázott [s mikor még a győztes nem rémült halálra, gondolja Ö). A csókok nemsokára a nyaktól a csípőig érnek. A magasban egy sereg szárnyas ló lebeg . . . Iszapossá vált reggelre a fekete homok, két érme fénylik, s gémsskút moraja hallik. Hilton'szälló Mátyás'templom . . . az ellentmondásnak ez az egysége, melyből életünk bármily élvezetét szívjuk, ez a nemes alkalom-istennő, kit éjszakánként ringyónak nevezel . . . Az én követőm sötét selymet visel, ó, mily komolyan s biztosan ragadja meg az időt a Duna fölötti fényárban, szerelem szülte emlékeket rejteget a mellem —: én voltam a remegő szivárvány a budai festő szemében, s később a szerelmesek litániáival lettünk gazdagabbak. Délutánonként a naplopás erkölcstelenségéről, valamint a jó^an dollárboltok irodalmi értékeiről elmélkedtünk. A Mátyás-templom tornya komoran néz le ránk. Estefelé a Halászbástyát gyöngéd fény övezi.
