Irodalmi Szemle, 1985
1985/4 - Morvay Gyula: Vadvizek között
VADVIZEK KÖZÖTT Morvay Gyula Öreg Öllé János egy kis disznóhúst evett volna, de éppen üres volt a kamra, csak a tavalyi oldalas szalonnák zsíros kóc- madzagjai kunkorodtak a szegeken. Üres volt a kamra, csak egy kis kamocsai szalonna volt benne. A vadvizek táján mindenki tudja, mit neveznek kamocsai szalonnának. A vöröshagymát. Fehér a bele, mint a szalonnáé, ropog, mint az érett szalonna, csak éppen hogy hagyma; megríkatja az embert. Ha nincs, hát nincs, mondta öreg Öllé János a kamrából jövet, rovátkos nadrágjához fenve piros nyelű kiskését, melybe egy vén kaszából reparált pengét. Vágná az a szalonnát vagy a füstölt húst, de a kamrában csak levegőt lehet kanyarintani. A hentesnél drága a hús; a szomszédok is csak olyan kenderkóc gyeplővel járnak, mint ő maga; egyforma a szérű, legfeljebb ott több a gyerek, nagyobb a zsi- vajgás. Mégi:: egy kis disznóhús nagyon jó így szeptember táján, mikor már megvi^n a betakarítás. Se véres, se nyálkás az a hús. Ropogós. Olyan se kövér, se sovány. Most vannak a búcsúk. Még melegek vannak. Dinnye van, szőlőt is hoznak a gútai piacra, c.ak meg kell venni. De nini: hiszen nem kell semmit sem tenni: ott vannak a disznók — nem is egy —, csak le kell őket vágni. — Ejnye, asszony, hogy nem jutott eszembe. Hol vannak a malacaink? — Ehetnékje, vagy etethetnékje van? — kérdezte a felesége. — Ehetnékem van. — Hát hiszen. Tavaly, van már másfél esztendeje, kizavartunk a rétekbe két malacot; nem tudom, hol vannak. Hajtsa be ükét, megnézzük, milyen az oldaluk. Levágni le lehetne ükét, ha megelég:zlk a keskenyke szalonnával. — Meg én. Ez a jó kis bicskám elfogja a szalonnát — mutatta a kését. Ennyi kellett ahhoz, hogy ö-eg Öllé János megörüljön, hiszen van két malaca. Errefelé az a szokás, hogy a malacokat kiverik a vadvizes rétekbe, aztán egyszer- kétszer kukoricát csurgatnak nekik; a malacok odaszoknak, azon a helyen aztán az emberek megismerik az állataikat. Ugyan tavaly Sós Siska János ezt mondta: — Amint elnézlek benneteket, berzedt a szőrötök, gürhes az oldalatok. ítéletna-
