Irodalmi Szemle, 1985

1985/3 - NAPLÓ - Augustín Jurák —Jana Melichárková: Klimits Lajos művei

nélküli drámának is tekinthetnénk (hősei a mezőgazdasági dolgozók egy öntudatos csoportja), mégis valamennyi szereplő meggyőzően és hitelesen egyénített. Már ebben a játékban megfigyelhető a szerzőnek az a szándéka, hogy az embertelenül cselekvő negatív alakok pontos ábrázolásával provokálja a néző erkölcsi érzékét, miközben az önzetlenül cselekvő, áldozatkész, becsülettel helytálló hősei iránt mély elkötelezettséget érez.

Klimits Lajos a tragikus kosúti eseményekről forgatókönyvet is írt. A Kosúti sortűz című dokumentumfilm a csehszlovák filmalkotás képviseletében 1971-ben Lipcsében a dokumentum- és rövidfilmek nemzetközi versenyén az Ezüst Oroszlán díjat nyerte.

A Véres pünkösd című színdarabot a CSEMADOK dunaszerdahelyi helyi szervezete a CSKP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából tűzte műsorára, és a komáromi Jókai Napokon három fődíjat nyert vele.

Klimits műveiben a Drága jó nagyapánk című darab Nagyapáján kívül a leghatásosabb pozitív hős a Vad áradás Johan nénije. A darab alapjául szolgáló rádiójátékot a Csehszlovák Rádió A gyökerek a földbe nyúlnak címen sugározta. (A hangjátékban Johan nénit színészi egyéniségének sajátos kifejezőerejével Hana Meličková nemzeti művész alakította, a budapesti előadásban Sulyok Mária Kos- suth-díjas kiváló művész.) A balladiszti- kus hangvételű darabban a szerző arról a problémáról szól, milyen nehéz az idős embernek otthagyni azt a földet, amely felnevelte, ahol élete javát leélte, ahol élete és gondolkodásmódja formálódott. Amikor szűkebb pátriájukat kénytelenek elhagyni, egy egész világ omlik össze bennük, sem önmagukban, sem másokban nem találják meg azokat az értékeket, amelyekre hátralevő éveikben támaszkodhatnának. Mindenekelőtt szellemi értékekre gondolunk. Johan néni görcsösen ragaszkodik szúnyogpusztai magányához, múltjához, bármennyire nehéz és keserű volt is az. Makacsságának egyik oka a fia és menye: Feri és Magda világa iránt érzett ellenszenve, mert abban a világban csak önzést és kapzsiságot lát, az élethez való sekélyes viszonyt. Johan néni szúnyogpusztai magányát földgyaluk robaja zavarja meg. A darab végén Johan nénit a vad áradás rozoga ladikon sodorja a Duna felé. A történet befejezetlensége kiemeli a darab balladai jellegét. A darab balladai hangvételét egyszerűségével és képi gazdagságával a párbeszédek nyelvi megformálása is támogatja.

A tévé változatban Johan nénit Bohács mérnök, a vízierőmű építészmérnöke motorcsónakon menti meg. A két csónaknak: Johan néni ladikjának és Bohács motorcsónakjának találkozása a régi és az új világ kézfogásának hatásos jelképe. Johan néni a darabban maga is fejlődésen megy át: felismeri, hogy az egyéni érdeket alá kell rendelni a közös érdeknek, így helyes ez. Vonakodva, nagyon nehezen mond le otthonáról, de végül is megtalálja a helyes kapcsolatot Boháccsal, vagyis azzal az emberrel, aki az ő szemében korábban a rossz megtestesítője volt. A szerző Bohá- csot nem Johan néni ellenfeleként ábrázolja, hanem olyan szereplőként, aki meggyőzéssel küzdi le az idős asszony hajtha- tatlanságát. A néző előtt észrevétlenül, szinte önmagától rajzolódik ki annak a szorgos és áldozatkész embernek az alakja, aki lépésről lépésre tetteivel nyeri el Johan néni bizalmát és tiszteletét. Klimits Lajos Szúnyogpusztát olyan emberekkel népesítette be, akiknek társadalmi hátterét, lelkét, észjárását a való életből ismeri. Türelmes irántuk, ismeri az emberi természet gyarlóságait, de csak addig hajlandó megtűrni azokat, amíg nem tesznek kárt másokban, nem torzítják él a jellemet, így például végső soron nem ítéli el János vagy Harmath, a „Cslovek" emberi magatartását, ám határozottan megkérdőjelezi Feri és Magda gondolkodását. A Vad áradásban a jövőt a fiatalok: Ivetka, Guszti és Anka jelképezik józan életfelfogásukkal, derűlátásukkal, tettrekészségükkel, szerelmükkel. Johan nénihez közelebb állnak, mint a fia, az idős asszony őszintesége az unokák őszinteségével találkozik a darabban. A szerző ehhez a motívumhoz egy másik darabjában, a Drága jó nagyapánkban újra visszatér. Klimits Lajos a Vad áradásban bebizonyította, képes valósághűen ábrázolni az embereket és a környezetet, amelyben élnek. A darab tévébemutatóját követően a Rudé právo recenzense joggal állapította meg: „(...) A szerző élethűen ábrázolta a darab hősének gondolkodásában lezajlott bonyolult változást. A főhős viselkedésében minden valóságosnak hatott. Ennek a hősnek köszönhető, hogy a képernyőn valóban megkapó történet játszódott le. A Vad áradás

— az emberi lelkek vad áradása — drá