Irodalmi Szemle, 1985

1985/3 - NAPLÓ - Augustín Jurák —Jana Melichárková: Klimits Lajos művei

nélküli drámának is tekinthetnénk (hősei a mezőgazdasági dolgozók egy öntudatos csoportja), mégis valamennyi szereplő meggyőzően és hitelesen egyénített. Már ebben a játékban megfigyelhető a szerző­nek az a szándéka, hogy az embertelenül cselekvő negatív alakok pontos ábrázolásá­val provokálja a néző erkölcsi érzékét, mi­közben az önzetlenül cselekvő, áldozat­kész, becsülettel helytálló hősei iránt mély elkötelezettséget érez. Klimits Lajos a tragikus kosúti esemé­nyekről forgatókönyvet is írt. A Kosúti sortűz című dokumentumfilm a csehszlo­vák filmalkotás képviseletében 1971-ben Lipcsében a dokumentum- és rövidfilmek nemzetközi versenyén az Ezüst Oroszlán díjat nyerte. A Véres pünkösd című színdarabot a CSEMADOK dunaszerdahelyi helyi szerve­zete a CSKP megalakulásának 60. évfor­dulója alkalmából tűzte műsorára, és a ko­máromi Jókai Napokon három fődíjat nyert vele. Klimits műveiben a Drága jó nagyapánk című darab Nagyapáján kívül a leghatá­sosabb pozitív hős a Vad áradás Johan nénije. A darab alapjául szolgáló rádió­játékot a Csehszlovák Rádió A gyökerek a földbe nyúlnak címen sugározta. (A hangjátékban Johan nénit színészi egyéni­ségének sajátos kifejezőerejével Hana Meličková nemzeti művész alakította, a bu­dapesti előadásban Sulyok Mária Kos- suth-díjas kiváló művész.) A balladiszti- kus hangvételű darabban a szerző arról a problémáról szól, milyen nehéz az idős embernek otthagyni azt a földet, amely felnevelte, ahol élete javát leélte, ahol élete és gondolkodásmódja formálódott. Amikor szűkebb pátriájukat kénytelenek elhagyni, egy egész világ omlik össze ben­nük, sem önmagukban, sem másokban nem találják meg azokat az értékeket, amelyekre hátralevő éveikben támaszkod­hatnának. Mindenekelőtt szellemi értékek­re gondolunk. Johan néni görcsösen ra­gaszkodik szúnyogpusztai magányához, múltjához, bármennyire nehéz és keserű volt is az. Makacsságának egyik oka a fia és menye: Feri és Magda világa iránt ér­zett ellenszenve, mert abban a világban csak önzést és kapzsiságot lát, az élethez való sekélyes viszonyt. Johan néni szú­nyogpusztai magányát földgyaluk robaja zavarja meg. A darab végén Johan nénit a vad áradás rozoga ladikon sodorja a Duna felé. A történet befejezetlensége ki­emeli a darab balladai jellegét. A darab balladai hangvételét egyszerűségével és képi gazdagságával a párbeszédek nyelvi megformálása is támogatja. A tévé változatban Johan nénit Bohács mérnök, a vízierőmű építészmérnöke mo­torcsónakon menti meg. A két csónaknak: Johan néni ladikjának és Bohács motor­csónakjának találkozása a régi és az új világ kézfogásának hatásos jelképe. Johan néni a darabban maga is fejlődésen megy át: felismeri, hogy az egyéni érdeket alá kell rendelni a közös érdeknek, így he­lyes ez. Vonakodva, nagyon nehezen mond le otthonáról, de végül is megtalálja a he­lyes kapcsolatot Boháccsal, vagyis azzal az emberrel, aki az ő szemében korábban a rossz megtestesítője volt. A szerző Bohá- csot nem Johan néni ellenfeleként ábrá­zolja, hanem olyan szereplőként, aki meg­győzéssel küzdi le az idős asszony hajtha- tatlanságát. A néző előtt észrevétlenül, szinte önmagától rajzolódik ki annak a szorgos és áldozatkész embernek az alak­ja, aki lépésről lépésre tetteivel nyeri el Johan néni bizalmát és tiszteletét. Klimits Lajos Szúnyogpusztát olyan emberekkel népesítette be, akiknek társadalmi hátte­rét, lelkét, észjárását a való életből isme­ri. Türelmes irántuk, ismeri az emberi ter­mészet gyarlóságait, de csak addig haj­landó megtűrni azokat, amíg nem tesznek kárt másokban, nem torzítják él a jellemet, így például végső soron nem ítéli el Já­nos vagy Harmath, a „Cslovek" emberi ma­gatartását, ám határozottan megkérdője­lezi Feri és Magda gondolkodását. A Vad áradásban a jövőt a fiatalok: Ivetka, Gusz­ti és Anka jelképezik józan életfelfogá­sukkal, derűlátásukkal, tettrekészségükkel, szerelmükkel. Johan nénihez közelebb áll­nak, mint a fia, az idős asszony őszintesé­ge az unokák őszinteségével találkozik a darabban. A szerző ehhez a motívumhoz egy másik darabjában, a Drága jó nagy­apánkban újra visszatér. Klimits Lajos a Vad áradásban bebizonyította, képes va­lósághűen ábrázolni az embereket és a környezetet, amelyben élnek. A darab té­vébemutatóját követően a Rudé právo re­cenzense joggal állapította meg: „(...) A szerző élethűen ábrázolta a darab hősé­nek gondolkodásában lezajlott bonyolult változást. A főhős viselkedésében minden valóságosnak hatott. Ennek a hősnek kö­szönhető, hogy a képernyőn valóban meg­kapó történet játszódott le. A Vad áradás — az emberi lelkek vad áradása — drá­

Next

/
Thumbnails
Contents