Irodalmi Szemle, 1985

1985/3 - NAPLÓ - Augustín Jurák —Jana Melichárková: Klimits Lajos művei

foglalkoznak történelmi témákkal, a második világháború és az ellenállás eseményeivel, ám túlsúlyban korunk, pontosabban az utóbbi négy évtized témái vannak. Műfaji szempontból a hagyományos dráma a leggyakoribb forma, ám ezek színvonala is sok kívánnivalót hagy maga után. Bizonyos kivételt képeznek Klimits Lajos darabjai. Az ő tehetsége és képességei a hetvenes években kezdtek sikerrel kibontakozni, karakteres szerzői egyéniség ígérete ő.

Klimits Lajos 1935. március 27-én született Bratislavában. Tanulmányait a bra- tislavai Színművészeti Főiskolán végezte el. Ösztöndíjasként két évig tanult a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán a neves színpadi szerző, Gyárfás Miklós évfolyamában. Főiskolai tanulmányainak befejezése után 1980-ig a Csehszlovák Rádió rendezője volt. Jelenleg az SZSZK Kulturális Minisztériumának a nemzetiségi kultúrákkal foglalkozó szakelőadója.

A cseh és a szlovák hallgatók elkötelezett, társadalmilag jelentős rádió- és tévéjátékai alapján ismerik. Klimits Lajos a bratislavai rádió dramaturgiai műhelyében nőtt fel. A Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségében eltöltött két évtized során a szakmai szempontból legjobban megoldott szlovák rádiójátékok művészi dramaturgiájából merített. Klimits Lajos a magyar adásban e sajátosságot és az eredeti nemzetiségi dramaturgia követelményét szorgalmazta. Egri Viktor, Dávid Teréz, Lovicsek Béla és Kónya József műveit tűzte műsorra, ugyanakkor lefordította és népszerűsítette a budapesti rádióban több szlovák és cseh szerző, így Ján So- lovič, Ján Kákoš, Osvald Záhradník rádiójátékait. Ezek között kell megemlítenünk Rudolf Fábrynak a budapesti rádió felkérésére írt, a felszabadulás harmincadik évfordulójára 1975-ben készült Ballada háborúról és szerelemről című rádiójátékát is.

Klimits Lajos rendezői és fordítói tevékenységének gazdag tapasztalataival felvértezve, a drámai műnem elméletében jártasán írja meg első darabjait. Alkotásainak fő témája a szocialista társadalom etikai kódexének elvárásai és az egyén, illetve egyes társadalmi csoportok gondolkodása és magatartása között jelentkező ellentmondás. A téma bizonyos mértékben meghatározza a szerző vallomásának hogyanját is, nemkülönben a műfaját, hiszen Klimits egyaránt ír színművet, rádió- és tévéjátékot, bűnügyi történetet, vígjátékot, sőt groteszk játékot is. Valamennyi darabját egyértelmű társadalmi elkötelezettség jellemzi, a témák időszerűsége és a valósághoz hű esemény- és konfliktusszövés, a drámai alakok ábrázolásában is. „A konfliktusokat nem önmagukban, az életből kiszakítva, hanem az emberekben keresem”

— mondta Klimits Lajos a Večerník című napilapnak 1978. május 16-án adott nyilatkozatában. Hősei életszerűek, mert Klimits Lajos nem kimódolt, mesterkélt helyzetekben ábrázolja őket, nem is elvont tételekhez igazodva, hanem az objektív valóság közegében. Habár az embert nem állítja a „nagy választás” dilemmája elé, mégis gondosan mérlegeli erkölcsi értékeit, főleg abból a szempontból, hogy képes-e önzetlenül és becsületesen megoldani a magánéletében és a társadalomban naponta adódó konfliktushelyzeteket.

Klimits Lajos darabjaira mégsem a publicisztika időhöz kötöttsége a jellemző; művészi eszközökkel, a műfaj törvényszerűségeinek hivatásszerű ismeretével, hatásos drámai formában, eleven párbeszédekkel, a mai életünk ihlette típusok és jellemek pontos ábrázolásával fejezi ki eszmei mondanivalóját. A „hétköznapok” és az emberi kapcsolatok erkölcsi problémái megoldásának sürgőssége az utóbbi években Klimits Lajos érdeklődését is az elkötelezett, kritikusabb szemlélet, az emberek gondolkodásában, magatartásában fellelhető torzulások ellen leghatásosabban küzdő műfaj — a vígjáték és a groteszk irányába terelte.

Műveiben figyelemmel kísérhetjük, miképpen terebélyesedik ki, gazdagodik, közeledik a mai problémákhoz a szerző témaköre, miképpen változnak, alakulnak át a szerző formateremtő elvei napjaink égető társadalmi kérdéseinek értelmezése közben, azok szorításában.

Véres pünkösd című darabját Klimits Lajos a CSKP megalakulásának hatvanadik évfordulójára írta. A rádiójáték az 1931 májusában lezajlott tragikus kosúti eseményekkel foglalkozik. Az embertelen csendőri beavatkozásra, társaik halálára még élénken emlékező résztvevőkkel folytatott beszélgetései a szerzőt az események dokumentumszerű, a konfliktus szociális és politikai motívumait kidomborító feldolgozására késztették. Az író a belső feszültségekkel telített cselekményt a klasszikus dráma törvényszerűségei szerint bonyolítja. A darabot ugyan „kollektív”, főhős”