Irodalmi Szemle, 1985
1985/2 - HOLNAP - Krausz Tivadar: A Holnapról
Krausz Tivadar Az Irodalmi Szemle 1983/6-os számában, Duba Gyula útra bocsátó szavaival indult Holnap rovat ma már nemcsak a jövő ígérete. Van egy icipici múltja is, amelyért nem keil szégyenkeznie. Talán van olvasó, aki még nem figyelt fel a Holnapra, de a fiatalok számára, akiknek teret ad, s akik érdeklődve olvassák, a Holnap egy izgalmasan változó, tartalmas időszak kezdetét jelenti. A puszta közlés is bizonyos szempontból kritikát jelent, mégis a toliforgatók, különösen a fiatalok, keveslik, hogy csupán annyi az őket segíteni szándékozó bírálat, hogy közlik őket, vagy sem. Ebből az egész irodalmi életünkre jellemző visszhangtalan állapotból mutat kiutat a Holnap rovat. Gondolok itt Grendel Lajos elemezve ajánló írásaira Czakó József és Talamon Alfonz elbeszélései előtt, és Tőzsér Árpád értékelő soraira Hizsnyai Zoltán versei kapcsán. Az ilyenfajta törődés a fiatalokkal az utóbbi időben ritkaságszámba megy! A Holnapról írva meg kell említenem a fiatal irodalmárok érsekújvári (Nové Zámky) csoportját, az Iródiát. A Holnap és az Iródia szervesen összetartoznak. Karsay Katalin Az Irodalmi Szemle és az Íródia című írásában, az Iródia (4) füzetben így ír erről: „Az Iródia »szívügy« (...) Czakó József, Talamon Alfonz, Hizsnyai Zoltán, Juhász József, Farnbauer Gábor, Krausz Tivadar és társaik magasra tették a mércét — igényesek önmagukkal szemben, s őket már számon kell tartanunk fiatal irodalmunkban. Hadd szóljak az Irodalmi Szemle és az Iródia szövetségéről. Folyóiratunk Holnap rovata teret ad a tehetséges, jól író fiataloknak. Szerkesztése nyitott. Ezen azt értem, hogy a szerkesztőség figyelembe veszi a »kívülről« jött javaslatokat, ötleteket is. Szerkesztőségünk élénken figyeli az »iródiások« munkáit, s a rovatban közöljük a jó írásokat.” (Itt hadd jegyezzem meg, hogy valamennyi fiatal, aki a Holnapban ez idáig szerepelt, az Iródia tagja is. Az Iródia az Érsekújvári Járási Könyvtár és a CSEMADOK Érsekújvári Helyi Szervezete mellett működik, az Iródia-kiadványokat ezek az intézmények bocsátják közre.) Az Iródia gyakorlatilag az ország minden írással próbálkozófiatalját közösségbe szervezte. Turcezl Lajos az Iródia (2)-füzet bevezetőjében ezt írja: „A másik örömet — szlovákiai magyar íróként — azért érzem, mert irodalmi életünkben ismét elindult egy olyan zajlás, amely minden bizonnyal hathatósan hozzájárul majd egy új nemzedék kialakulásához (...) És szükség van arra is, hogy — az érsekújvári pártfogókhoz hasonlóan — országos irodalmi és kulturális fórumaink is példamutatóan segítsék az irodalmi utánpótlás kialakulását.” A Holnap rovatról s vele kapcsolatban az Iródiáról nagy vonalakban ennyit akartam elmondani. Egy bizonyos gyakorlat után mindenki tudhat nibelungizált alexandrinban szonettet írni, rímekben mekegni, meglepő, szürrealista képeket kiagyalni, kacagtatóan groteszk: A HOLNAPRÓL
