Irodalmi Szemle, 1984
1984/10 - NAPLÓ - Gál István: A Virtuális Középeurópa; Bartók és Čapek; József Attila Čapek-fordítása (cikkek)
1936 júniusában a híres budapesti humanista kongresszuson vettek részt mind a ketten. Thomas Mann, Valéry, Madariaga, Huizinga és a korabeli Európa számos szellemi nagysága jelent meg itt. Capek, aki Bartókkal már az első kongresszuson összebarátkozott, megragadta az alkalmat, hogy otthonában látogassa meg a nagy magyar zeneszerzőt. Budapesti útinaplójában, amely az akkori vezető prágai napilap, a Lldové Noviny 1936. július 28-i számában jelent meg, a következő szeretetteljes sorokban idézi föl Bartók budai otthonában tett látogatását: „A magyar résztvevők közül a legjobban a földrajztudós Teleki gróf sűrűn redőzött professzori arca ragadott meg, és persze Bartók Béla, a nagy zenész, a népszerű tudós, aki — többek között — összegyűjtött néhány ezer szlovák és román népdalt. Apró, bátortalan, kitűnő ember, akinek csöndes, városszéli házában nagy élvezettel hallgattam a román doinákat és a fonográf-hengerekről fölcsendülő mókás Bars megyei dalokat.” (Irodalmi Szemle 1970. 722. 1.) JÓZSEF ATTILA ČAPEK-FORDÍTÁSA A Petőfi Irodalmi Múzeumban értékes, bár töredékekben fönnmaradt József Attila- kéziratot őriznek. Ez a József Attila Összes Művei III. kötetében a nyomtatásban megjelent szöveg fölismerése nélkül jelent meg, a IV.-ben azonban már a Szép Szóban közölt szöveget reprodukálják. József Attilának ez a munkája a nagy cseh polgári humanista író, Karéi Capek budapesti előadásának a fordítása. Capek ezt az előadását a ma már legendás hírű 1936-i budapesti népszövetségi kongresszuson tartotta. Thomas Mann nagy jelentőségű beszéde mellett a harminc illusztris résztvevő felszólalása közül Capek szavai keltettek legnagyobb figyelmet és méltán. Ebben a technika kétféle fölhasználhatóságáról beszélt. Szerinte eszközévé lehet a létért való küzdelem legrettenetesebb formájának, modern háborúnak. Ezzel azonban szembeszögezi azt a lehetőséget, hogy nemcsak az erőszak használhat föl fegyvereket, hanem az is, aki az erőszakkal szembeszáll: „A technika megsemmisítheti ugyan szörnyű eszközeivel a polgárosodott világot, de meg is óvhatja a szabadsága, a jog és az emberiség ellen intézett támadásoktól.” Előadása második felében ezt hangsúlyozza: „A »széptudományok«, ahogyan József Attila fordítja, eredményei minden népre kiterjeszkednek és szabaddá tesznek minden határt. Ha ők alkotják a legbensőségesebb erőt az emberi társadalomra ható erők játékában, olyan erő ez, mely szellemi közösséget teremt mind a fölött, ami megosztja az embereket és a népeket.” „Mi mindany- nyian számolunk azzal, hogy abban a helyzetben, melyben jelenleg találja magát a világ, mi valamennyien visszatérünk mindahhoz, ami a világszolidaritás, béke és emberi szabadság eszköze lehet... Ma inkább, mint valaha szükséges, hogy mozgósítsuk -ezeket a többi erőket: azokat a közvetítőket, amelyeknek segítségével megérthetik egymást a népek, az igazságokat, amelyek túlhallatják magukat a határokon, a szellemi értékeket, amilyen a gondolatszabadság is, amelyek nem engedik meg, hogy az emberi lények és a népek egyszerű uralmi tárgyakká váljanak.” Thomas Mann fölhívásához hasonló szellemben fejezte be fölszőlalását: „Ma megingott a szellemi élet egyensúlya; az uralmi szellem veszedelmesen aratja győzelmeit a megismerés szelleme fölött: mindannyiunkra, akik a szellemi életet szolgáljuk és akarjuk szolgálni, tartozik, hogy gyarapítsuk erőfeszítéseinket és megkettőzzük az intellektuális bátorságot.” Az irodalmi tudatban annak idején az terjedt el, hogy Capek szövegét József Attila a budapesti csehszlovák követség akkori kultúrattaséjának, Anton Strakának a nyersfordításából ültette át. Csakhogy Capek előadása nem csehül, hanem franciául hangzott el. József Attila Capek-forditása a Szép Szó 1936. július—augusztusi szá
