Irodalmi Szemle, 1984
1984/9 - ÉLŐ MÚLT - Bödők Zsigmond: A csillagok a magyar néphitben
íme, mintha csak őseink hónapneveit látnánk magunk előtt. Ezt persze teljes bizonysággal nem állíthatjuk, de az tény, hogy ezek a csillagok, csillagképek évszakokat, vagy legalábbis azok meghatározott időszakát 'jelölték. Azonosításuk akkor válna lehetővé, ha ismernénk azokat a csillagokat, amelyeket ezek az elnevezések jelöltek. Úgy köny- nyen megállapíthatnánk, hogy ezek a csillagok az évszakok változásait követik-e vagy sem. Egyéb időszakokat jelölő csillagaink, mint például a Szőlőérlelő csillag, Szüretelő csillag, Szántó csillag, Legeltető csillag stb. valószínűleg a fontosabb munkák elvégzésének időpontjait (szántás, vetés, aratás, kaszálás, szüretelés), vagy pedig egyes termények beérése idejét mutatták. II. AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETÉNEK VETÜLETE AZ ÉGBOLTON A képzeletbeli vonalak alkotta csillagképek többségében őseink földi világának eseményei, alakjai, eszközei kaptak helyet. Bennük az egyszerű ember a bajban vigaszt, az örömben társat, vágyaiban hűséges szószólót látott. Sajátos társadalom volt az égieké: földművelők, halászok, pásztorok közössége, akik között az egyszerű emberek sorából kiemelkedő alakok alig fordultak elő. Zsarnokok, elnyomók nélküli világ volt ez, amely után mindig vágyott a nincstelenség és a kiszolgáltatottság partjai közt sodródó ember. Felemelkedésének reményét meséibe, mondáiba szőtte, általa valósítva meg beteljesülésüket az égbolton. Hitt ebben a világban s tudta róla, hogy ettől senki sem tudja megfosztani. a) Foglalkozások, tisztségek, rangok Meglepően sok foglalkozást, tisztséget, rangot jelentő csillagnevünk van, melyek szinte kivétel nélkül honfoglalás utániak: Révészcsillag, Juhász, Kisbéres, Bojtárok, Kaszáscsillag, Ökrész, Csőszcsillag, Ebédhordó csillag, Szilkehordó, Halászcsillag, Gyűjtők, Bírák gyűlése. Nászvezető stb. Szinte tökéletesen kirajzolódik csillagneveink együttesében őseink társadalmi szerkezete. A pogány kori foglalkozásokat, tisztségeket jelölő csillagneveink vagy feledésbe merültek, vagy nem is voltak ilyenek. A Táltos csillag és a Kistáltos azonban bizonyosan ebből a korból valók. A hadviselés tisztségeit is ebbe a csoportba sorolhatjuk. Ezek többnyire már újabb keletűek: Hadvezető, Vezér csillag, Bajnok csillag, Pajzstartó csillag, Zászlós csillag, Sereghajtó, Lövő csillag, Háromhadnagy csillag stb. b) A földrajzi környezet Mivel őseink állandóan egyik helyről a másikra vándoroltak, az őshaza földrajzi környezete nem hagyott mély nyomokat tudatunkban. Fennmaradt csillagneveinkből is csak a honfoglalás utáni földrajzi környezetről kaphatunk képet: Alföld csillag, Rónaőrző, Mátra szerelme, Zsombék ikre, Puszták lobbanása, Kaszás zsombékja, Tatárok gázlója stb. Ezekből a nevekből is kitűnik népünk természetszeretete, de egyben azt is bizonyítják, hogy a természettel együtt élő emberek alkották meg azokat. Néhány más elnevezés szinte már a határ- és dűlőneveket juttatja eszünkbe: Sövényhúzó csillag, Bokorcsillag, Hármashalom csillag, Hunárok, Vadlegelő, Szarvasnyom, Tatárdúlás stb. Néha áttételesen, népmesei alakokhoz kapcsolódva fordulnak elő: Rónakirály, Óriás verme, Óriás gázlója, Tündérek kútja stb. c) Történelmi emlékek, történelmi személyek Népünk gazdag történelmi múltjának emlékeit csillagneveink között is megtaláljuk. Az egyszerű nép szívébe zárt hőseit halhatatlansággal ajándékozta meg. A Lelkek útján (Tejút) felküldte őket az égbe, hogy onnan vigyázzák földön maradt nemzetük nyugalmát, de egyben bátorítást is jelentettek veszedelmek idején: Mátyás szeme, Lehel kürtje, Hadak útja, Csaba útja, Mátyás kürtje, László szekere, Székelyek csillaga, Tatárdúlás, Magyarok csillaga, Bujdosók lámpása stb. d) Eszközök, tárgyak
