Irodalmi Szemle, 1984

1984/8 - NAPLÓ - Turczel Lajos: Balázs András levele Balázs Béla Sarló-kapcsolatáról

A vitában ugyan felmerült a munkásmozgalomhoz fűződő kapcsolat kérdése is, és bár voltak a kapcsolat megteremtésére irányuló szívósan védett elképzelések és javaslatok, a munkaprogram mégis értelmiségi irányzatú maradt. Ez állapítható meg az egyidejűleg kibocsátott, több kulturális szervezetnek megküldött körlevéllel megvitatásra javasolt kérdések felsorolásából (A felsorolást lásd: Hét próba, 227. o., 1. bek.).

A felsorolás tartalmazza a külföldi tanulmányutak kérdését is. Ha emellett figyelembe veszem, hogy 1929-ben három (Dobossy L., Jócsik L. és Deák J.), 1930-ban pedig további két (Peéry R. és Terebessy J.) sarlós járt külföldön ismeret- és tapasztalatgyarapítás céljából, akkor kellő alappal következtethetem, hogy a berlini út ötlete Balogh Edgártól származott. Ö különben kifogyhatatlan ötletgazdag is volt. Mégsem kizárt dolog, hogy az ötletet esetleg Balázs Béla vetette fel. Ezt a feltevést támogatja az a készség, amelyben ő részesített engem Berlinben a tanulmányút alkalmából. Erre később kitérek.

Nem tisztázhatók az ötlet keletkezésének körülményei a Hét próbá-ból sem. Ott Edgár csak ennyit mond: „Még egyszer sorra került minden sarlós probléma, s megbeszéltük, hogy elküldünk valakit közülünk Berlinbe.” (232. o., 2. bek.).

Az út tartamát eredetileg két hétre terveztük. Egy hónap lett belőle. Az útiköltségre Fazekas Sándortól — Károlyi Mihály egykori államtitkárától — kaptunk 1500,— Kč összegű kölcsönt. Ő akkor a Mannesmann—Koburg Művek szlovenszkói egységeinek a vezérigazgatója, különben egyebek mellett rendszeres pénzadományokkal is a Sarló pártfogója volt... Balogh Edgártól később — nem sokkal visszautazásom előtt — további 600,— Kč-t kaptam postán. Nem tudom, hogy ezt az összeget hogyan és kitől szerezte. A két összegnek kb. a fele útiköltségre ment el. A megmaradt 1000—1100 KČ- val szűkösen legfeljebb két hétig maradhattam volna kint.

Nem hiszem, hogy Balázs Béla különösebb szervezési előkészületeket tett volna fogadásomra. Táviratilag értesítettük őt érkezésemről. Ű a megadott pályaudvaron várt rám. A pályaudvarról Ü-Bahn-nal (Untergrund Bahn-nal) lakására utaztunk. Két hétig nála laktam és étkeztem. Kb. július közepén ^megérkezett Baselból a leánya és veje, aki operaénekes volt. Balázs Béla azonban továbbra sem engedett ki védőszárnyai alól, gondoskodott elszállásolásomról. Összehozott égy ifjúmunkással..., aki a Junge Garde nevű munkásszínjátszó csoportnak volt tagja, illetőleg vezetője. Nőtlen volt, a szüleinél lakott. Náluk kaptam szállást és emlékezetem szerint reggelit is. összehozott egy alkalommal francia ifjúmunkásokkal Is. A szállásért és az alkalmanként nyújtott ellátásért pénzt nem fogadtak el. Azt mondták, hogy a tervezett Spartakiádra tekintettel az ifjúmunkás szövetség számos szálláshelyet biztosított magánlakásokban is, és ők is felajánlották egyik szobájukat erre a célra. A Brüning-kormány a tervezett rendezvényt betiltotta ugyan, de a felajánlást ők érvényesnek tekintik.

Amikor kimentem, Balázs Béla mozgalmi munkakörét, közéleti tevékenységét nem ismertem. Ezekről ő sem tájékoztatott. Ügy látszott, hogy ezt mellőzhetőnek tartotta.

Az első napon inkább engem faggatott a sarlós problémák állásáról, a Vörös Barátság szervezéséről és főleg a kosúti sortűzről. Ezekre a témakörökre a nála töltött két hét alatt gyakran visszatért. Különösen a tragikus sortűz foglalkoztatta. Alkotó fantáziája az esemény valóságtartalmából — s az osztályharcos agitáció szempontjából — olyan drámai mozzanatokat emelt ki, amelyek jelenetbe állítása és osztálytudatos kibontása mozgósító erejű hatást váltana ki a színjátszókból és a közönségből egyaránt. Óva intett attól, hogy „könnyzacskókra” vadásszunk. A jelenetbe állított munkások ne szánalmat keltő áldozatok, hanem igazuk tudatában megingathatatlan, elszánt, osztálytudatos proletár-harcosok legyenek.

Vendéglátóm dramaturgiai és drámaesztétikai elméletét különben már kiutazásom előtt tanulmányoztam. A Korunkban és Az Útban megjelent írásai az elméleti elemek mellett sok gyakorlati útmutatást is tartalmaztak, amelyek a Vörös Barátság kultúrmun- kájának szervezésében sokat segítettek.

Ezeket az ismereteket gyarapítottam a Balázs Bélával történt gyakori beszélgetések során. Érkezésem után az első vagy második napon elvitt a Die Ketzer (Eretnekek) ■nevű színjátszó csoport műhelyébe ... E csoport tagjai között hivatásos színészek és színinövendékek is voltak. A csoport néhány jelenetet állított színpadra Balázs Béla irányításával. A jelenetek szcenikai kidolgozása önmagában is Érthetővé tette a mondanivaló tartalmának lényegét, különösen azok számára, akik ismerték azt a valóságban megtörtént eseményt, amelyre a jelenet cselekménye épült. A jelenetek szövegét külön