Irodalmi Szemle, 1984

1984/8 - LÁTÓHATÁR - Felix Luis Viera: Közelebb a fényhez (vers)

Egy bugyorral alább Ek Chuah, a háború sötét istene fenyeget, fején a vészt hozó Moán madárral.

Jobb kezében két hajítódárdája, baljában halál-osztó vesszeje.

A Drezdai Kódex

így ábrázolja a vízözönt,

amely egymás után háromszor pusztította el

a teremtett világot.

FELIX LUIS VIERA (KUBA)

Közelebb a fényhez

Ez a hideg — a köveké, áthat a csontokon is.

Ez már a halál hidege, szerves korhadása.

Merev a kéz, amely szerszámot fogott, vagy fegyvert, téglát téglára tett, vagy fát a fához, vagy csak simogatott, ha kellett.

Elemeire bomlik a szó is, tagonként vacog a szájban, és nincs kötőanyag, hogy verssorrá alakítsa széthulló szavainkat.

Vagy napfény, vagy meleg, állati sötét, csak ne ez a rettenet, kozmikus homály, hiszen a vakok mind az ő barlangjaiból sereglenek elő, kódolt jelzéseket adva s cikáznak lent-fent, képzelt zártságban, érinthetetlen odúiban a térnek.

Állj! Kiáltsd te is: most már elég!

Fel kell perzselni ezt a tenyészetet, és közelebb, gyerünk közelebb a földhöz: fáihoz, melegéhez, közelebb a fényhez — az emberhez közelebb!

Mikola Anikó fordításai