Irodalmi Szemle, 1984

1984/1 - LÁTÓHATÁR - František Miko: Érték és kommunikáció

František Miko

ÉRTÉK ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

František Miko tudományos munkásságát a szlovák filológiai kutatás nemzetközi jelentőségű eredményeként tartjuk számon. Nyelvtudományi és irodalomtudományi tanulmányait és monográfiáit a hazai és a külföldi kutatók egyaránt gyakran idézik. Az irodalmi mű stilisztikai modellezésének általa kidolgozott módszere a magyar olvasó számára Z silk a Tibornak az Irodalmi Szemlében közölt recenziója és egyes tanulmányai révén vált ismertté (A kifejezés esztétikájáról. Irodalmi Szemle, XIII, 1970, 350—3; 1. úgyszintén: Zeman L., Zsilka Tibor: A stílus hírértéke. Irodalmi Szemle, XVII, 1974, 4, 368—374). A szerző stílus felfogásának jellemzését megtaláljuk A. P o- poviő fordításelméleti monográfiájában is (A műfordítás elmélete. Bratislava, Madách 1980, 128—144 és másutt).

Miko professzor a funkcionális stílusfogalom következetes alkalmazásával a tartalom és a forma egységét és átkapcsolódásuknak módját tárja fel olyformán, hogy nem korlátozza a stílus fogalmát pusztán a nyelvi szintű jelenségekre, hanem kiterjeszti azt a szöveg témájára is, illetve mind a nyelvet, mind a témát az egységesítő látásmódként

— tehát végső fokon a társadalmiságában meghatározott ember viszonyulásainak, világképének kifejezéseként — értelmezett stílus folyományának tekinti. E funkcionális szemlélet rendszertani vetülete a kategória jellegű kifejező értékeknek a stílus formálását és leírását biztosító szisztémája [magyarul lásd: Miko, F., A kifejezésrendszer értelmező szótára. Irodalmi Szemle, XV, 1972, 6, 501—510; alkalmazásának kísérletét ]. Nagy Mária kismono gráf iájában: A szó művészete. Bukarest, Kriterion 1975), a két alapkategóriának, az ábrázolásnak (ikonikusságnak) és a felhívásnak (hatáskiváltásnak, operativitásnak) differenciálódását jelentő s az egyes nyelvektől független stilisztikai univerzálé, amely e jellegében kézzelfoghatóan fedődik jel a fordítás által (vö. Miko, F., La théorie de l’expression et la traduction. In: The Nature of Translation. Ed., Holmes, J. S., The Hague—Paris—Bratislava, Mouton / Publishing House of the Slovak Academy of Sciences 1970, 61—77; uő.: Sztyilisztyika i tyeorija perevoda szpecialnovo tekszta. Slavica Slovaca, 8, 1973, 3, 264—274.) Megjegyezhetjük, hogy a kifejező értékek rendszerének újabb változatában a téma mint „tematikus jelleg” (tematičnost'J az ábrázolás kiinduló kategóriája (l. Miko, F.—Popovi č, A., Tvorba a recepcia. Bratislava, Tatran 1978, 87 és kk., úgyszintén: Miko, F., Hodnoty a literárny proces. Bratislava, Tatran 1982, 34—58).

Főképpen irodalmi mű fordításakor ugyanis a nyelvcsere az eredetihez viszonyítva a célnyelvi kitevők sajátságaiból következő módosulást vált ki, s a fordítás-egyenérték kialakítását épp a kifejező kategóriáknak (a „kifejezőség” jellegének) megőrzése, átmentése biztosítja. A tételre a szerző Hodnota a komunikácia (Érték és kommunikáció) című tanulmányának (in: Miko, F., Od epiky k lyrike. Bratislava, Tatran 1973, 250—60; eredetileg: Slovenské pohľady, 87, 1971, 4, 40—47) fordításával kapcso