Irodalmi Szemle, 1984

1984/8 - Tóth László: Az ismert és az ismeretlen, Láttam apám, Egy újabb önarckép, Elmélázva, Popper úr kutyáját, Negyven felé, Epigramma (versek)

Popper úr kutyáját.

Popper úr kutyáját sétáltatja, a szomszéd Popperné Popper urat. „Most jól megsétáltatom őket“ — gondolja a kutya, s magában nagyokat mulat.

Negyven felé

Negyven felé az embert nem vigasztalja már semmi, s úgy érzi olykor, könnyebb volna nem lenni, mint lenni. Heverészget csak és fütyörész, mint aki nagyon fáradt, s lustán terelgeti magát, mint komor juhász a nyájat.

Epigramma

Ki féreg volt egész életében, temették pompában, fényességben.

S ki ember volt mindig, most hol van? Itt nyugszik féregként a porban.