Irodalmi Szemle, 1984

1984/1 - Bertók Imre: A tankönyvírás és -fordítás általános és nyelvi problémái

rások, amelyek a fordításnál szükségesek (tekintettel a nyelvi struktúrák eltéréseire) segítenek behatolni a nyelvek tipológiájába. A közvetlen jelentés pontosságára való összpontosítás és az állandó kölcsönös viszonyteremtés a részletek és a fölérendelt egészek között (jelentésmező, terminológiarendszer, mondatmodellek rendszere stb.) segíti integrálni az egyes diszciplínák köréből kiaknázott ismereteket (lexikológia, lexikográfia, összehasonlító stilisztika) a fordításelmélet egészében.

A szakfordítás problematikája szűkebb és összpontosítottabb, mint a műfordításé. A szakfordításnál a közvetlen (nem képi) jelentések a fontosak, és a szubjektív elem nagymértékben kizárt a jelentésből. Ez a két faktor odavezet, hogy a szakfordításban a kommunikációátvitel tiszta alapformájában jelenik meg.

A KÉRDÉSEK MEGFOGALMAZÁSA ÉS FORDÍTÁSA A TANKÖNYVEKBEN

A tankönyvek kérdésanyagának, kérdéstechnikájának vizsgálata csak az utóbbi időszakban kezd kibontakozni. Érinti ez mind a tankönyvszerzőket, mind a tankönyvfordítókat. Bevezetőként egy helyesírási probléma. A szlovák és a cseh nyelvű tankönyvekben a felszólító mondatok után nem tesznek felkiáltójelet, mert ezeket a tankönyvi imperativusokat utasításként, feladatként és követelményként kezelik. A magyarországi és a hazai magyar nyelvű tankönyvek viszont alkalmazzák a felkiáltójelet, noha Hernádi Sándor: írjuk, mondjuk helyesen c. könyvében (Tankönyvkiadó, Budapest, 1973. 43. 1.) ezt olvashatjuk: „A tankönyvi és a tantervi imperativusok után nem teszünk felkiáltójelet — sem az egyszerű, sem az összetett mondatokban. Minthogy a főmondatok ilyen esetekben mind kijelentők, az egész összetétel is kijelentésnek tekintendő. A mondatzáró írásjel tehát pont; még akkor is, ha a mellékmondat önálló életre kel. Ezek az önállósult mellékmondatok ugyanis szükségszerűséget fejeznek ki, nem pedig felszólítást tartalmaznak.”

A kérdések elhelyezése és megfogalmazása nagyon fontos. A kérdések elhelyezkedhetnek a téma feldolgozása előtt, a téma feldolgozásába beépítve, a téma után, illetve nagyobb témakörök összefoglaló, áttekintő célzattal.

Az első három kérdéstípus a részismeretekre irányul, a gondolkodás mikrostruktú- ráját hozza mozgásba, az utolsó típus az egész felé fordul, szintetizál, a gondolkodás makrostruktúráját motiválja. A kérdéseknek a tanulókat feladat elé kell állítaniuk, fejleszteniük kell logikus és dialektikus gondolkodásukat. Mellőzni kell a sematikus kérdéseket (mit tudunk? mit tanultunk? sorold fel! stb.). Ha a kérdések oksági összefüggésekre, a rész és az egész, a tartalom és a forma, a mennyiség és a minőség, a változás és a megmaradás, a hasonlóság és az ellentétesség, az elmélet és a gyakorlat lényegi összefüggéseire mutatnak rá, akkor helyes irányban befolyásolják a tanulók dialektikus gondolkodását. A kérdés azzal válik kérdéssé, hogy problémát vet fel; s nem azzal, hogy kérdőszót tartalmaz. A gondolkodtatás szempontjából az sem mindegy, hogy a kérdőszavak közül melyik milyen frekvenciájú. A dialektika azt kívánja meg, hogy a miért kérdőszó legyen a leggyakoribb.

Nézzük meg néhány alapiskolai tankönyvünket a miért kérdőszó kapcsán:

Magyar nyelv 6 — összesen 677 kérdést tartalmaz. 4 mondatban fordul elő a miért? Sok benne a ténymegállapító kérdés: ki?, mit?, hol?, mikor?, kinek? stb.

Szlovák nyelv 6 — az összkérdések száma 637, a miért 26 esetben szerepel. A kérdések nagyobbára ténymegállapítást, megfigyelést, felosztást, kiegészítést, átalakítást, behelyettesítést szorgalmaznak.

Földrajz 6 — van benne 167 részkérdés és 91 szintetizáló kérdés, összesen 258 kérdés, 1 kérdés tartalmazza a miért kérdőszót. A kérdések nagyságrendje: keressétek meg, hasonlítsátok össze, mutassátok meg, soroljátok fel, állapítsátok meg stb.

Természetrajz 6 — csupán részfeladatokra vannak kérdések: összesen 222, ebből 21 tartalmaz miért kérdőszót.

Történelem 6 — kérdések száma 468, a miért kérdőszavas mondatoké 38, tehát a kérdések 8 °/o-a. A feladatok előtti kérdések általánosak és személytelenek, a téma utániak individuálisak.

Láthatjuk ebből a rövid elemzésből, hogy van mit tennünk a kérdések megfogalmazása, frekvenciája körül, s arra kell törekednünk, hogy a logikus és a dialektikus gon