Irodalmi Szemle, 1984
1984/6 - Finta László: A lusta királyság (mesejáték]
ÁLMOS Kavargók. Tiszteltetem, kisasszony. CSECSEBECSE Micsoda? PACA MESTER (Őrjöng.] Ha kegyelmed séta közben néha-néha megajándékozna egy pillantással... ÁLMOS Ha teccene sétálva pislognyi... (Pacához] Mit mérgelődik? Ha akarja pislog, ha akarja, nem pislog. CSECSEBECSE Mit csináljak? ÁLMOS Aszongya a mester, hogy pislogjon. így ni! (Pislog.] Magán múlik! CSECSEBECSE Vicces maga, Álmos. ÁLMOS Ügyi? Egész jól elbeszélgetnénk, ha ez itten nem zavarogna. PACA MESTER (Törölgeti a homlokát.] Mondjon valami kedveset hát! ÁLMOS Kisasszonyka szereti a paszulyt? CSECSEBECSE Micsodát? PACA MESTER (magánkívül) Valljon szerelmet, maga hülye! Ne a paszulyt emlegesse! Boruljon a lábához, vagy akármit! Hát nem érti? ÁLMOS Ez itt aztat akarja, hogy most borogassam be a lábát. Meg valami vallást emleget. (Pacához) Hát mi maga? Pap? CSECSEBECSE Jól van, Álmos, értem. Nem fáj a lábam. Majd kimegyek a kertbe, és szedhet nekem virágot. ÁLMOS Ujjé! Hát így meg is vagyunk egyezve! Szedek! Szedek én! (Pacához] Lássa,, ehhő maga nem is köllött. Mit kő itten magyarázkodnyi? PACA MESTER Egy pillanat, felség! Egy pillanat, Álmos! Fontos dolgot kell tisztáznunk. (Álmoshoz] Most már egészségesnek érzi magát? ÁLMOS Mint a makk! Ujjé! Hegyeket tudnék megmozgatnyi! Idenézzen! (Mutatja az izmát.] Ezzel a kézzel én megfojtanék mindenkit, aki a kisaszonykára csak egy görbe pillantást is vetne. CSECSEBECSE (Pirul.] Köszönöm, Álmos. Nem is vártam volna, hogy ilyen lovagom akad. De örülök neki. PACA MESTER (Veregeti Álmos vállát.] Hát még én hogy örülök, hogy végre egészséges lettél. Meg hogy mindent megteszel a királykisasszony kedvéért. (Buzdít] A virágszedést meg is kezdhetjük, jó? Egy perc és találkozunk mindnyájan a kertben. Csak elrohanok Őfelségéért és a tanácsos urakért. Hadd örüljenek ők is! (Elrohan.), Negyedik kép 1. jelenet Lustavár virágos kertje. Lugas, ágyások. Eddig Álmos gondozta, látszik, hogy gondosan volt művelve. A háttérben díszes pavilon; a kőfalhoz támasztva kerti szerszámok. Délutáni, langyos napsütés. Meglepő fürgeséggel Dubi-Dubi jelenik meg a színen, utána Paca mester, Fene grófja és Lustáciusz a mogyorófa vesszővel. DUBI-DUBI (kifulladva] Azt mondjátok, hogy egy ujjal sem kívánt hozzáérni? (Dühös.] Szélhámosok vagytok, nem tanácsosok. Kedvem lenne valamennyit börtönbe zárni, a mellé a csavargó mellé! LUSTÁCIUSZ De felség... Ez látszott a legjobb megoldásnak... DUBI-DUBI Ne felségezz itt nekem! A lányomat áldoztátok volna valami szörnyű kísérletnek ... PACA MESTER (Nyugtatja.] Felség, egy plllantra sem maradtak magukra. Álmos úgy rajong Csecsebecse kisasszonyért, mint a... Ügy tekint rá, mint a szentképre. FENE GRÖFJA Felség, ez a végső szükség parancsa volt. Mindnyájan a halálunkon vagyunk az éhségtől... DUBI-DUBI (Sóhajt.) Hát ez az ... És mondd ... Paca ... Hajlik a fiú újból a munkára? Mert ha felelsz érte, akkor hozzátok ide azt a ... Azt a szemtelen fickót. Hadd lássa, milyen sora van nálunk az embereknek! PACA MESTER Rögtön meggyőződik felséged a sikerről. Olyan életkedv szállta meg Álmost egyetlen beszélgetéstől, hogy hegyeket tudna megmozgatni. (Klitty-Klattyhoz/ Bolond! Hozasd ide az őrökkel azt a nagyszájú lázadót! KLITTY-KLATTY (Elsomfordál.J
