Irodalmi Szemle, 1984
1984/1 - Mészáros László: Reflexiók
Az irányító munka hatékonyabbá tételének a legfőbb akadálya az, hogy sokan még mindig „tedd ide, tedd oda“ típusú parancsolgatásnak vélik az irányítást. Pedig az irányítás csaknem kilencven százalékban információs munkát jelent. Gondolkodás nélkül tehát nem megy. A bölcs önmagát építi, nem az emlékművét. A sors csapásai védhetetlenek. Vissza is csak azzal vághatunk, hogy nem adjuk fel a meccset. Biztosak lehetünk benne, hogy az ártalmasnak nyilvánított gondolatok valóban ártalmasak: azokra nézve, akik ártalmasokká nyilvánították őket. A gondok hada ellen a tapasztalatokat kell bevetni. A bölcs ember tudja, hogy hová tegye a gondjait. Egyeseknek díszkaput nyit a sors, mások előtt pedig még a kiskaput is zárva tartja. A háborúk statisztikája azt bizonyítja, hogy a halál egyre olcsóbb. A következtetés logikus: az élet egyre értéktelenebb. A tehetség nem vész el, csak átalakul. Az irigyek különbözők, egyesek nemcsak az ember eredményeit irigylik, de már a tehetségét is. A kiváló munka érdembeli jutalmazásához vezető úton az első lépésnek a rossz munka érdembeli büntetésének kellene lennie.
