Irodalmi Szemle, 1984

1984/4 - KRITIKA - Koncsol László: Irodalmunk hiteles képe — kívülről

ják. (Ezeket egy remélhető második kiadás részére játszva ki is igazíthatná, amennyire egyáltalán el kell fogadnia őket hibáknak — bizonyos hányaduk ugyanis ízlés, illetve megítélés dolga.] Mind hossz-, mind keresztmetszeti elemzései pontosak; nagy gonddal rajzolta meg irodalmunk fejlődésének történelmi, általános, nemzetiség- és művelődés- politikai hátterét, intézményeink és egész feltételrendszerünk kialakulását föl a jelenlegi állapotig, s egyaránt ügyelt a fő tendenciák és jellemvonások s la konkrét változatok elemző leírására. Hangsúlyoznunk kell munkájának kritikai jellegét; bíráló részei és megjegyzései azonban — s ezt külön ki kell emelnünk! — sohasem bántóak; mindig elfátyolozza őket irodalmunk és íróink szeretete.

Ezt a könyvet pillanatnyilag csak ott lehetett megírni, ahol Görömbei él. így is sokáig tartott fogantatása és megszületése; Bori Imre 1975-ben, majd másodszor, átdolgozva és kibővítetve, 1982-ben adta ki a jugoszláviai magyar irodalomtörténetét, Lánd Gusztáv és Kántor Lajos közös műve, A romániai magyar irodalom története pedig 1971-ben jelent meg. (Azóta a Balogh Edgár által szerkesztett Romániai magyar irodalmi lexikon első kötetei is piacra kerültek.) Akinek vannak tapasztalatai egy-egy megindokolt koncepció és elemzésekkel igazolt értékelés keserves hazai sorsával kapcsolatosan, az, sajnos, nemigen csodálkozik ezen a lemaradáson, csak tudomásul veszi mint tényt. Ennyit kritikánk és irodalmi közgondolkodásunk belső problémájáról. Görömbei könyve és a fenti röpke összehasonlítás azonban irodalmunk és tudományosságunk intézményrendszerének nagy hézagaira is figyelmeztet: nálunk jelenleg státusa sincs hozzá annak, aki egy ilyen mű megírására, a kockázatot is vállalva, elszánná magát. Görömbei könyve ilyen értelemben is kihívást jelent.

Mindezek után joggal tehetjük föl a kérdést: miért csak a kereskedelmi hálózat, $ miért nem kiadónk vette át ezt a kitűnő, nagyon magas tudományos színvonalon megírt, elfogulatlan, tiszta szándékú könyvet, egy szocialista ős baráti ország marxista tudósának nagy szeretettel és tapintattal megírt munkáját?* Mind kiadónk, mind hazánk, mind társadalmunk jóhírét és hitelét rontják az ilyen teljesen érthetetlen balfogások; csak arra jók, ha lehet az ilyesmit jónak mondani, hogy azok, akiket nem szeretünk, kajánul ujjal mutogassanak ránk. Ilyen és hasonló esetekben az az ember benyomása, hogy kiadónk nem veszi felnőtt számba hazánk felnőtt, érett, számos történelmi próbát kiállt polgárait, pedig ha a tényeket nemcsak ismerjük, hanem meg is éltük, a próbákat kiálltuk, s szóban és írásban folyamatosan és újólag nevükön is nevezzük őket, ismétlem, egy szocialista ország marxista tudósának könyvétől igazán nem volna szabad féltenünk az olvasót. Ojra (mondom, hogy az irodalomtörténet-írás nem taktikai, hanem stratégiai műfaj, s történelmi távlatban minden kurta életű tabu káros és nevetséges, hiszen sem külső, sem belső történetírás, ha ad valamit magára, nem kerülheti meg a tényeket. Sem Marx, sem Lenin nem a tények elhallgatására vagy letagadására, hanem gondos számbavételükre, elemzésükre és értékelésükre tanított és mutatott példát, s csak akkor nevezhetjük magunkat marxistáknak, ha követjük a példájukat. Ahol pedig nem értünk egyet a szerzővel, adott esetben Görömbeivel, ott jöjjön az egyedül méltó, elfogadható és megengedhető módszer, a higgadt, becsületes, szigorúan tudományos bírálat.

Én itt csak megköszönhetem Görömbeinek, az egész közösség nevében, amit irodalmunk és egész szellemi életünk szolgálatában tett, elégtételt pedig mindazért, ami munkája körül történt, úgy adhatunk neki, ha — s tekintsék ezt javaslatnak mindazok, akiket illet — művét hazai terjesztésre kellően magas példányszámban átvesszük.

* A Madách Könyv- és Lapkiadónak a budapesti Akadémiai Kiadó nem kínálta föl Görömbei könyvét átvételre, a könyvről így kiadónk csupán a megjelenése után szerzett tudomást. A Slovenská kniha nemzeti vállalat viszont — kereskedelmi úton — behozta a könyvet, és árusíthatja a könyvesboltokban. (A szerk. megjegyzése)