Irodalmi Szemle, 1984

1984/4 - NAPLÓ - Turczel Lajos: Ásgúthy Erzsébet (1895—1984)

sággal van szembeállítva — József Attila kisgyermeki sorsát és Móricz Árvácská­jának epizódjait idézi fel az olvasóban. A novellista Ásgúthy — Jarnó Józsefhez és L. Kiss Ibolyához hasonlóan — egy olyan novellafajtát is kultivált, amely a nemzeti történetből és irodalomtörténet­ből meríti témáját, és ezzel hagyomány- szeretetre nevel. Ilyen témákat (főleg Rákóczi életéből és. a kuruc emigráció korából) nemcsak novellaként, hanem hangjátékként is feldolgozott (Rodostói hajnal — Franciscus Princeps Rákóczi de Saáros, Szerelem a nagy fejedelem árnyé­kában). Hangjátékait és drámáit közvetlenül nem ismerjük, csak a róluk írt kritikák­ból, recenziókból. így tudjuk azt is, hogy a Talán... című drámáját Győrött, a Si- mor Miklóssal közösen írt Gázmérgezés a Domb-utcában címűt pedig Budapesten, Debrecenben és Szegeden hivatásos szín­házak mutatták be. A debreceni előadást Horváth Árpád rendezte, és az egyik fő­szerepet a fiatal Ladányi Ferenc játszotta. 1945 óta Ásgúthy Erzsébetnek csak né­hány régebbi novellája jelent meg, jórészt az én közvetítésemmel. Egy novelláját az Örökség című antológiában helyeztem el, kettőt az Űj Szó részére összeállított mi­ni-antológiákban, egyet-egyet az Irodalmi Szemlében és a Dolgozó Nőben. Leveleket is váltottam Ásgúthyval, de arról egyszer sem tett említést, hogy új írásai lennének, ezért úgy véltem, hogy — Darkóhoz és Forbáthoz hasonlóan — ő is elhallgatott. Arra a kérésemre, hogy áttanulmányozás céljából küldje el nekem drámái, hangjá­tékai meglévő kéziratait, nem reagált. Most, halála után is fontosnak tartom, hogy drámáit, hangjátékait teljesen vagy részben megismerjük, s ezáltal irodalom- történetileg már megformálódott portréját teljessé tegyük. Turczel Lajos Könyörgés

Next

/
Thumbnails
Contents