Irodalmi Szemle, 1984
1984/2 - Zalabai Zsigmond: Próbák népe (részlet)
Mi indíthatta falum jobbágyait arra, hogy levelükben nyomatékosan leszögezzék: — ha illy kimélettlenségh fogh föllöttünk Úszkálni, valóban utolsó romlássát remélhet/ ■ezen egész Dominiumbéli Jobbágysága kegyelmes Herczegségednek? A század évtizedei során szerzett tapasztalat, mely szerint földesurunk a vége nincsig fokozható igényekkel lép föl velük szemben. Minthogy az államigazgatás és az ekkor kiépülő állandó hadszervezet fenntartásához szükséges adót a jobbágyság viselte, az udvar nem engedhette meg, hogy a földesúri terhek növelése folytán a jobbágyság lerongyolódjék, hogy képtelenné legyen az adóterhek viselésére. „Etetni kell a juhot, ha nyírni is akarjuk” — mondta Mária Terézia, s a hűbéri kiszipolyozás megakadályozására 1764—65-ben javaslatot terjesztett az országgyűlés elé. Ekkorra Bécset szinte elárasztották már -a jobbágyok panaszos kérvényei, a Dunántúl megyéiben pedig robotmegtagadások, földfoglalások, zavargások jelezték a nép elégedetlenségét. Mindezek arra intették a királynőt, hogy elrendelje: a parasztok mozgalmai, nyugtalansága és folytonos panaszai gyors orvosszert követelnek. 3. „IPOLY-PÄSZTÓI HELYSÉGHNEK URBARIOMA”. Az országos úrbérrendezési eljárás — amely lényegében az 1848-as szabadságharcig meghatározta a jobbágyság helyzetét — Hont megyét 1769-ben érte el. Szeptember 28-án kíváncsiságtól megbolygatott méhrajhoz hasonlíthatott falum, amelyben magas rangú megyei tisztviselők jelentek meg, maguk elé rendelve a község törvénybíráját, főbíróját esküdtjeit, hogy válaszoljanak az úrbérrendezést megelőző Kilenc kérdőpontva. Ez így rajzolja elénk az ipolypásztói jobbágyság 1760-as évekbeli életét: „lo Vagyon e mostanság Urbarioma ezen Helységnek? ha vagyon minémű az? mennyi időtül fogva hozattatott bé? Itten Urbariom nintsen. 2o Ha Urbarioma nintsen, a Jobbágyi kötelességett teszik e Contractus szerént mind a Jobbágyok, mind a Zsellérek? mennyi ideje már annak hogy azon bé vett szokás kezdődett? avagy Contractusra lépett ezen Helység az Földes Urasággal? nem de ezen mostani Urbariom avagy Contractusnak tétele előtt is voltak mások, és ha voltak? mi neműek, és mikor kezdődett ezen mostani Szokásban lévő kötelességnek practa- tioja? Semmi Urasággal való Contractusok nintsen, régi szokás szerént dolgoznak. 3o Az holl Urbariomok avagy Contractusok nintsenek miből álló a Jobbágyságnak ■és Zselléreknek adózása, és kötelessége, aki mostanság szokásban vagyon? mikor és mi módon hozattatott bé? azon kötelesség és adózás? Censust nem fizetnek, s minden nemű kézi és marhával való Robotákott tesznek. 4o Mi nemű haszon vételei vannak ezen Helységnek, és határjának? avagy ellenben minémű károk szokták közönségessen érni őtett, és határját? Van a Helységnek tizen nyolcz kila alá váló fölgye, kilencz s fél szekérre való réttye, szüksiges marha élő fölgye, mízze, s Uraságh engedelmivel épületre való fája, Helység Korcsmája ami hogy Szöllő hegye Vagyon Szent Mihály naptól Szent György napig szokott folyni. Amidőn ki önt az Ipoly a réttyeiket iszapollya, zápor essőknek idein kertyeiken keresztül folyó Csarad vize nem kevés károkat a kertekben tészen. 5o Hány, és minémű hold Szántó fölgye, és réttye vagyon egy egész ház helyes Gazdának, és hány Pozsonyi mérőtt vethett egyik egyik hold szántó fölgyében? nem de nem a réttyein sarjútt is kaszálhatt e? Egész ház helyes Gazda itten három darabban harmincz kilát el vét, két darabban itt szekér szénát kaszál, a hold földek nem egyenlők, a réteken sarjútt is lehett kaszálni. 6o Minémű, és hány napi munkát vitt egy egy Gazda eddig végben, és hány Vonyó marhával, és amidőn a Robotra mentek, és visza jöttek bé számiáltatott e azon járás kelésnek ideje is a napi számhoz? Itt helyben egy nap kaszálni, másfél nap gyűiteni, egy nap Szénát hordani, őszi alá három nap, tavasz alá harmadfél nap szántani, holl négy, holl ött nap öszitt, tavaszt annyi ideig aratni, más fél nap, két nap gabonát hordani, egy nap majorságbeli szöllött kapálni, és meczeni, holl ötven, holl 60 ölly fát közönségessen vágni, s némely részit Mikolára egy fertály óra járó szomszéd Helységben, némely részit pedig néha Dunára
