Irodalmi Szemle, 1984
1984/2 - Zalabai Zsigmond: Próbák népe (részlet)
nünkett, nelyre hacsak jó reménsiggel kegyes választyát nem tapaszt alhat tyuk, kinte- lenlttetünk Kegyelmes Herceghsigett Labajnak csőkollásávall meg keressni. De tellyes Bizodalommal továb is esedezünk és Szerencsés hoszu Boldog éltiért Istenünknek essedező Szeginy Jobágyi vagyunk, és maradunk. Az Tekintettes Urnák Director Urunknak Pásztohai Domíniumban levő Szeginy Jobbágyi és mindenkor köteless szivess Szolgáj mind közönsigessen. Ha valamire, hát reményre mindig is szükség volt e tájon. Hiába a tellyes Bízodalom, a Director Űr — holló a hollónak nem vájja ki a szemét alapon — persze hogy nem' a jobbágyságnak ad igazat. Az pedig, ígéretét valóra váltva, újabb instanciához folyamodik. Kétségbeesésében a Director Űrnál is sokkalta nagyobb hatalmassághoz fordul: küldöttséget meneszt 1764-ben magához a nagy méltóságú kegyelmes herceg úrhoz. Az alábbi levéllel: Nagy Méltóságú kegyelmes Herczegh nékünk örökös Urunk, Urunk! Megh engedni meltoztassék azokot kegyesége szerint kegyelmes Herczeghséged, hogy ezen alazatos Instantiank által térgy hajtással alkalmatlankodni merészlünk, melyre ha csak némelly ell visselhettetteln súlyos terheink nem serkengetnének, két- ségh kívül ell tavoztattnánk. Azért is kegyelmes Herczegsigednek, mint Édes Atyánknak s Örökös Földes Urunknak, Isten uttán ez földön legh hathatossabb pártfogónknak panaszinkat nagy fohászkodva így jelentyük. Sérteget legh először is bennünket az kémény Hegyekben pinzre való sok öli fának megh Vágássá, amely fáknak Dunára való bé hordássá, mind magunknak, úgy Marhaluknak s Szekereinknek nagy romlássával vittetik végben. Sött aratasnak Üdeiben is minden háztul két személynek minden nap elé kelletik állani, valamedigh egész ara- tassa ezen Dominiumjaban kegyelmes Herczegsegednek vigben nem Vitettik; elégh terhessen essik valóban, amidőn az Szegénységnek maga élelmére kelenék kenyeret keresni, az aratássra oda kintelenétettik járulni ha csak másod magával van is. De mind ezek fölött legh fájdalmasabb az, hogy minden nap pihenés nélkül, mind Szekerekkel, úgy gyalogút ujjabb ujjabb robotákra kintelenittetünk, mégh is amidőn Isten Eö Sz. Fölsége Erdeit kegyelmes Herczegségednek terméssel megh áldgya az Mák bért tülönk már három Esztendőiül fogvast érdemes Tisztej kegyelmes Herczegségednek megh kéványák, noha nyolczvan és kilenczven Esztendős Embereink is arra soha sem Emlékeztek, és nem is emlekeznek, hogy illy makkollássért taxaltunk volna valaha. Azmoban ha valami Épületekre Levaj Dominiumban akar menni Számú fák kévántassanak mind minékünk kölletik oda administralnunk emlétett Dominiumbeliek nékünk sem illyenekben, sem pedigh masokban nem Succuralvan, Nagy Alazatosságál jelentyük azt is, hogy amidőn Köppcsényben Zábjat administrallyuk ennek előtte minden Posoni Mérőiül Üti költségeinkre egy egy peták vala kegyelmessen Resolvalva most már pedigh két Posoni Merőtül van anni aplaeidalva. Noha mind ezeket mint Szegény Jobbágyi kegyelmes Herczeghségednek tehettségünk szerint is a mennyire lehet vigben vinni s ell szenvedni igyekezünk, egyedül arra remenykedvén mint Édes Atyanknak kegyelmes Herczeghségednek, hogy bizonyossabb renditt és mogyát robot ált at ássainknak Szabván, s rajtunk könyörülvén enni sok terheinken könnyebiteni Meltoztassek, hogy mi is kegyes, és Irgalmas Szarnyai allatt kegyelmes Herczeghségednek megh maradhassunk, mert ha illy kimélettlenségh fogh föllöttünk Úszkálni, valóban utolsó romlássát remélhetj ezen egész Dominiumbéli Jobbagysaga kegyelmes Herczeghségednek, kire is mégh kegyes resolutiojat ezen Embereink által jó reménységeit ell varjuk, kívánunk kegyelmes Hercezghségednek Szerencsés Boldogh hoszú életeit az melyért is Isten Eö Fölségének fohászkodunk maradunk és vagyunk Kegyelmes Herczegségednek Pásztohaj Dominiumjába Lévő mindenkor engedelmes Szegény Jobbagyaj s Szolgaj mind közönségessen
