Irodalmi Szemle, 1984

1984/2

A Madách Könyv- és Lapkiadó legújabb kiadványaiból a hónap 4 könyvét ajánlja az IRODALMI SZEMLE szerkesztősége

Viliam Plevza A CSKP NEMZETISÉGI POLITIKÁJA

Viliam Plevza akadémikus, a történettudományok doktora egyike a legismertebb és legnevesebb csehszlovák történészeknek. Számos munkáját — a szlovákon kívill — cseh, orosz, angol, francia, német, spanyol nyelven is kiadták; magyarul a Napjaink történelme (1976) és A szlovákiai értelmiség a kommunista mozgalomban (1979) jelent meg. Most megjelenő műve Národnostná politika KSČ a československé vzťahy címen jelent meg 1979-ben, s a szerző 1981-ben megkapta érte a Klement Gottwald Állami Díjat. A Madách a szerző által kiegészített, bővített változatban adja ezt az általános érdeklődésre számot tartó művet az olvasó kezébe.

Varga Erzsébet EGYSZER CSAK SZÁRNYRA KELT

Varga Erzsébetet szerény, csendes hangvételű, ám határozott világnézetű lírikusként ismerhettük meg. Űj kötetét olvasva ez a kép gazdagabbá, árnyaltabbá válik: szembetűnő a szerzőnek azon törekvése, hogy tágítsa költészetének határait formában és tartalomban egyaránt. A magyar virágénekek, az ógörög vagy a bibliai költészet hangnemének, nyelvének és verselésénak felidézésével egy-egy történelmi és irodalomtörténeti korszakot kapcsol költészetébe.

Egri Viktor FÉNY ÉS KENYÉR

K reprezentatív novellaválogatás a csehszlovákiai magyar irodalom nesztorának meg nem élt 86. születésnapjára készült, s a szerző elbeszéléseinek legjavát tartalmazza: azokat az írásokat, amelyekben

Egri Viktor félreérthetetlenül hitet tesz az erkölcsi tisztaság és az emberiesség eszméje mellett. A kötet befejezéseként az író Fény és kenyér című, élete utolsó heteiben megírt, hagyatékban maradt visszaemlékezéseit adja közre a kiadó.

Alfonz Bednár EGY MARÉK APRÓPÉNZ A TRÜPHÉ BOLYGÓRÓL

A közelmúltban megjelent Egy marék aprópénz és Egy marék aprópénz a szerencsekutyában című Bednár-regények rokonszenves kutyakrónikása, Fülöp, becenevén Füli, ezúttal új szerepben mutatkozik be: XIII. Trüphémosz néven uralkodik egy fejlődő bolygón, a Trüphén. Elbeszéli előző, földi „falkái” további sorsát, beszámol földi kartársainak arról, mi mindent végzett a Trüphén, milyen újításokat vezetett be, s mi minden lett ezek szomorú vagy néha mulatságosan groteszk következménye. Ez a „felülről való” szemléletmód lehetőséget nyújt az írónak arra, hogy még élesebb vonásokkal rajzolt képet adjon a földi világról és erkölcsökről.