Irodalmi Szemle, 1983
1983/7 - Fónod Zoltán: Magyar könyvkiadás Csehszlovákiában
Hivatal megbízásából. Az első magyar nyelvű szépirodalmi könyv egyébként 1948-ban jelent meg (E. Bohuň: Porlepte históriák), ezt követte P. Jilemnický Garammenti krónika című műve (1949). 1950-ben a szerkesztőség egyik legnagyobb vállalkozása Petőfi Sándor Válogatott yerseínek kiadása és Illés Béla Kárpáti rapszódia című művének megjelentetése volt. Ebben az évben jelent meg Mark Twain Tom Sawyer kalandjai című könyve is. Az ötvenes évek elején, a csehszlovákiai magyar művek kiadásával, az ún. harmadvirágzás irodalma megjelentetésével egyidőben 1950-ben indítja meg a Magyar Könyvtár a Magyar Könyvbarátok Körét, melynek 1952-ben 15 ezer tagja volt. A szépirodalmi kiadó szerepét a Pravda Magyar Könyvtárától az 1953. január 1-én megalakult Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó vette át. Formálisan a CSEMADOK Központi Bizottságához tartozott, lényegében azonban teljes önállósággal rendelkezett. A politikai irodalom kiadása az 1953-ban megalakult Szlovák Politikai Kiadóvállalat magyar szerkesztőségére hárult. A CSMK tevékenységében rendkívül fontos szerepet játszott az 1953-ban aláírt közös könyvkiadási egyezmény, mely rendezte a magyar- országi illetve csehszlovákiai partnerkiadókkal való kapcsolatot, valamint a közös kiadású művekkel összefüggő politikai és gazdasági kérdéseket. A CSMK tevékenységére jellemző, hogy indulása első évében 47 művet jelentetett meg. A kiadó jelentős mértékben hozzájárult az induló csehszlovákiai magyar irodalmi élet fellendítéséhez, s kedvező feltételeket teremtett a cseh és szlovák irodalmi művek közvetítésére, a műfordításra is. A kiadó vezetője Fendt Pál (főszerkesztő) volt, munkatársai pedig a Magyar Könyvtár törzsgárdájából kerültek ki (Balassa Eleonóra, Sima Ferenc, Müller Anna, Czagány Iván, Walla Frigyes, Tóth Tibor és 1952-től Hubik István). A CSMK-t 1956-ban beolvasztották a Szlovák Szépirodalmi Kiadóba, mely később Tatran néven működött tovább. A csehszlovákiai magyar irodalom alkotásai, valamint a cseh és szlovák irodalomból készült műfordítások a Tatran magyar szerkesztősége közreműködésével jelentek meg. A hatvanas évek első harmadától kedvezően változnak a magyar könyvkiadás személyi és tárgyi feltételei, s ennek eredménye nemcsak a példányszám, hanem a műszám növekedésében is jelentkezett. Az ezekben az években megjelenő művek közül Fábry Zoltán kötetei (Emberek az embertelenségben, Európa elrablása, Harmadvirágzás stb.) feltétlenül említést érdemelnek. A prózairodalomban Egri Viktor (Égő föld), Dobos László (Messze voltak a csillagok, Földönfutók), Duba Gyula (A nevető ember, Csillagtalan égen struccmadár, Delfinek), L. Kiss Ibolya (Tátra- alji rapszódia, Az asszony tragédiája], Szabó Béla (A menyaszony, A család kedvence), Ordódy Katalin (Nemzedékek) kötetei jelentek meg. A magyar próza új útjait járó Egri Viktor és Rácz Olivér egy-egy műve (Megmondom mindenkinek, illetve a Megtudtam, hogy élsz) ezekben az években jelent meg a Pravda Kiadónál, illetve a Kelet-szlovákiai Kiadónál. A költészetben Bábi Tibor (A forrás éneke, Könny a mikroszkóp alatt), Tőzsér Árpád (Mogorva csillag), Cselényi László (Keselylábú csikókorom, Erők), Ozsvald Árpád (Júdása én nem lehetnék, Földközelben), Zs. Nagy Lajos (Ének a tisztaságról) köteteit említhetjük. Az irodalomtudományban Csanda Sándor (Valóság és illúzió, Első nemzedék) és Turczel Lajos (írás és szolgálat, Két kor mezsgyéjén) tanulmánykötetei jelentek meg. A Tatran 1947—1967-es bibliográfiája szerint ezekben az években (értsd: a Tatran Részvénytársaság, a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, illetve a későbbi Tatran Könyvkiadó gondozásában) 128 magyar, ill. szlovák és 148 cseh mű jelent meg. Ezek felöleik az 1948—1952-es években megjelent politikai jellegű kiadványokat is, nem tartalmazzák viszont a CSMK köteteit. A fejlődés dinamikájára jellemző, hogy míg 1949 és 1953 között évente átlag 14—16 tétel jelent meg, 1956-ban már 41 mű (150 ezer példányban], 1959-ben 35 mű (233 ezer példányban) és 1968-ban 35 tétel (összesen 326 ezer példányban) látott napvilágot. A Madách Könyv- és Lapkiadó 1969. január 1-én kezdte meg tevékenységét. Az önálló kiadás létesítésének igénye azonban jóval korábbi eredetű. Társadalmi igény vetette fel az állami kiadó létesítését a csehszlovákiai magyar irodalom szervezése, ösztönzése érdekében. Az előzményekhez tartozik, hogy 1967 janárjában megalakult a Tatran Magyar Üzeme. Ez gyakorlatilag annyit jelentett, hogy a Magyar Üzem gazdasági és adminisztratív szempontból a Tatran Könyvkiadó része volt (egységes ügyvitellel és költségvetéssel), a magyar könyvkiadás terveit viszont nem a vállalat, hanem
